Nagy vihart kavart az energetikai piacon, de a politikában is, hogy az osztrák OMV MOL-részvények vásárlásával 18,6 százalékra növelte részesedését a magyar olajipari óriásban, ugyanakkor ,,baráti" tárgyalásokat kért a MOL vezetésétől a lehetséges együttműködésről.
Az OMV szándékát nem rejtette véka alá: azt szeretné, ha e tárgyalások egyesüléssel végződnének, s ezzel egy több mint 60 milliárd euró értékű vállalat jönne létre, vagy valamilyen más nagyszabású szövetség alakulna ki. Az ügyben nem csak a szakma, hanem a politika is megszólalt, legutóbb a MOL zárkózott el a további ,,együttműködéstől".
Július 13-án a Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. (MOL) igazgatósági ülésén áttekintette az OMV-nek a MOL felvásárlását célzó, elÅ‘zetes és feltételekhez kötött megkeresését, és egyhangúlag elutasÃtotta a kéretlen és barátságtalan megkeresést — áll a magyar olajtársaság hétfÅ‘n kiadott közleményében. Az igazgatóság szerint ,,ez a megkeresés vagy egy társasági kombináció az OMV-vel nem jelentene vonzó üzletet vagy értéket a MOL részvényesei, valamint a többi érintett számára. A MOL-nak független társaságként kitűnÅ‘ kilátásai vannak, és elkötelezett saját, sikeres stratégiájának végrehajtása mellett, mely részvényeseinek, ügyfeleinek, dolgozóinak és a többi érintettnek egyaránt magasabb, fenntartható növekedést és értéket teremt."
Önállósági stratégia
Ugyanakkor a magyar olajcég részletes fejlesztési stratégiát ismertetett, amely az önállóság elÅ‘nyeit vázolja, a részvényeseknek pedig magasabb hozamokat jósol. Eszerint a MOL megbÃzást adott az ING Banknak és az OTP-nek további MOL-részvények vásárlására, és az igazgatóságnak szándékában áll felhatalmazást kérni a részvényesektÅ‘l a következÅ‘ közgyűlésen a saját részvények bevonására. A MOL igazgatósága döntött arról is, hogy az osztalékhányadot növeli. A bejelentés szerint a befektetési lehetÅ‘ségek függvényében az osztalékráta 2008-tól 40 százalékra növekedhet. A június 22-én bejelentett sajátrészvény-vásárlási program megkezdése óta eddig 1,6 milliárd dollárt fordÃtott erre a célra. A MOL hétfÅ‘n közölte azt is, hogy további organikus növekedést és jövedelemtermelÅ‘ lehetÅ‘ségeket céloz meg a jelenlegi eszközállományát és portfólióját figyelembe véve. A szerkesztÅ‘ségünkbe is eljuttatott közlemény szerint mindezt a megvalósuló ötéves stratégiája közepén hirdeti meg, s az intézkedések a 2005 óta keletkezett vagy azonosÃtott fejlesztési lehetÅ‘ségek vizsgálatán alapulnak. Hiszen az európai finomÃtók között a MOL-csoport képes a legmagasabb nettó finomÃtói árrés elérésére a világszÃnvonalú finomÃtói eszközöknek, a kiváló piaci helyzetnek, a hatékony logisztikai rendszernek köszönhetÅ‘en. A működési kiválóság a részvényár alakulásában is tükrözÅ‘dik: a részvényár növekedése az utóbbi öt évben folyamatosan felülmúlta az európai versenytársakét. A társaság tervei szerint a csoport kamat- és adófizetés, tÅ‘ketörlesztés és amortizáció elÅ‘tti eredménye (EBITDA) 2006 és 2011 között ― az akvizÃciós növekedést nem számÃtva ― évente átlagosan 6,5 százalékkal növekszik. A 2006. évi üzleti környezetet feltételezve 2011-ben az EBITDA 2,9 milliárd dollárt érhet el.
A közlemény részletesen felsorolja, hogy a feldolgozás és kereskedelem szegmensben, a Dunai FinomÃtóban megvalósÃtandó hidrokrakk projekt révén, a kutatás-termelés szegmensben, a hazai kutatási, mezÅ‘fejlesztési és mezÅ‘rehabilitációs tevékenységben, a nemzetközi kutatás-termelés területén, a petrolkémia, illetve a gázszegmensben, a nemzetközi gáztranzitüzletben és a stratégiai és kereskedelmi gáztárolásban milyen növekedést irányoz elÅ‘. A MOL elÅ‘reláthatólag 5,3 milliárd dollárt ruház be 2007 és 2010 között ― áll a közleményben.
Visszavásárlás
A Budapesti ÉrtéktÅ‘zsde részvényindexe, a BUX hétfÅ‘n 318,09 pontos emelkedéssel, 30 005,10 ponton, új történelmi csúcson zárt, ez a pénteki záró értékhez képest 1,52 százalékos erÅ‘södés. Ez elsÅ‘sorban a sajátrészvény-vásárlásokkal folytatódó MOL-sztorinak köszönhetÅ‘. A MOL 455 forinttal, 1,56 százalékkal drágult, 29 700 forinton zárt, a papÃr forgalma 13,2 milliárd forintot tett ki.
A MOL, miután befejezi a jelenleg bejelentett sajátrészvény-visszavásárlási programját, 32,8 százalékos részesedéssel rendelkezik majd (saját tulajdonában 10 százalék lesz, 9,1 százalékot az OTP-n keresztül, 5,5 százalékot a Mangolián keresztül és 8,2 százalékot a BNP-n keresztül birtokol). A fenti részesedés egyébként addig elég egy ellenséges felvásárlás kivédésére, amÃg egy ajánlattevÅ‘ át nem lépi a 33 százalékos küszöböt. A törvényi szabályok szerint e határ túllépésével kötelezÅ‘ vételi ajánlatot kell tenni, mely lehetÅ‘séget biztosÃt számára, hogy 50 százalék fölé növelje részesedését a társaságban.
Az osztrák OMV-nek egyébként van elég forrása, hogy egyedül is felvásárolja a MOL-t, egyáltalán nem biztos azonban, hogy a versenyjogi szabályok miatt ezt önállóan megéri neki megtennie. A finomÃtási és kereskedelmi tevékenységnél ugyanis szinte biztos, hogy nem engedne egyesülést a versenyhivatal. Egy biztos: a harc többszereplÅ‘s.
OMV-válasz
A hétfÅ‘i bejelentésekre nem késett az osztrák válasz sem, az OMV jelezte, hogy június 25-i levelük a MOL vezetésének nem tartalmazott hivatalos átvételi ajánlatot. Thomas Hümer szóvivÅ‘ elmondta: a levél tartalmazott utalásokat arra vonatkozólag, hogy a két cég együttesen hogyan készülhet fel a jövÅ‘beni közép-európai ágazati konszolidációra, de nem tartalmazott semmiféle hivatalos vagy konkrét ajánlatot. A levélben az OMV párbeszédre szólÃt fel a MOL-lal, és ez az ajánlat ― a ,,strukturált tárgyalások" az együttműködés lehetséges formáiról ― továbbra is nyitott ― mondta a szóvivÅ‘, aki szerint a MOL vezérigazgatójának reakciója azt jelzi, hogy a cég vezetése ,,még mindig az érzelmi megközelÃtéshez ragaszkodik". A szóvivÅ‘ ugyanakkor jelezte: az OMV ― mint a MOL legnagyobb részvényese ― mégis felteszi a kérdést, hogy a MOL jelenlegi stratégiája, a sajátrészvény-vásárlás hosszú távon alkalmas-e arra, hogy a részvényeseknek értéket teremtsen.
Megszólalt a politika
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellenséges kivásárlásnak nevezte az OMV lépését, amely szerint 18,6 százalékra növelte részesedését a MOL-ban, mert az nem a stratégiák önként vállalt összeegyeztetésén alapult. A kormány ezért az összes rendelkezéséÂre álló eszközzel azon lesz, hogy ezt a kivásárlási szándékot meghiúsÃtsa. A Fidesz ― Magyar Polgári Szövetség nem tart elfogadhatóÂnak olyan tranzakciót, mely a régiós verseny kiiktatását, illetve pusztán vállalati növekedést, nagyobb méÂret elérését célozza egy jelentÅ‘s állami részesedéssel működÅ‘ külföldi cég részérÅ‘l. A legnagyobb ellenzéki párt azonban támogatja a magyar olajtársaság törekvéseit a regionális szerepvállalás, a hatékonyság, a tisztességes piaci verseny erÅ‘sÃtése terén, és támogatja a magyar kormány határozott fellépését az emlÃtett célok elérése érdekében.
A versenytársak is
aggódnak
Az orosz Lukoil olajtársaság romániai leányvállalatának vezetÅ‘ségét aggasztja, hogy az OMV növelte részesedését a MOL-ban, mert monopóliumhelyzet állhat elÅ‘ a román üzemanyagpiacon. Andrei Chirilescu, a Lukoil Románia fejlesztési és stratégiai kérdésekért felelÅ‘s igazgatóhelyettese közölte: ,,zavarja" az orosz vállalatot, hogy az OMV 18,6 százalékra növelte részesedését a MOL-ban, mert ebben a lépésben ,,gazdasági koncentráció" érhetÅ‘ tetten. Közölte: még nem gondolkoztak egy saját stratégián, amely az új erÅ‘viszonyok kihÃvásait vizsgálná. Szerinte monopóliumhelyzet alakulhat ki, ha az OMV megszerzi a kontrollt a magyar olajtársaság fölött. Chirilescu szerint az MOL megvásárlásának az lesz az elsÅ‘ következménye Romániában, hogy megdrágul az üzemanyag.
Romániában az üzemanyagpiac legnagyobb szereplője az OMV által ellenőrzött Petrom, amely 34 százalékos piaci részesedést tudhat magának. A MOL 12,5 és az OMV 9 százalékos részesedésével együtt viszont az osztrákok a piac 55,5 százalékát uralhatnák. A Petrom két legnagyobb vetélytársa a 15 százalékos piaci részesedéssel rendelkező Rompetrol és a 14 százalékos piaci szeletet birtokló Lukoil.
