Erdővidék gyöngyszeme lehetne az uzonkafürdői borvízmedence és környéke, ám a csorgó is egyre romosabb, és évek óta húzódik a telep rendezése. Ezúttal azonban nem emiatt említjük a helyiek és a hétvégi házak lakóinak így is kedves helyet, hanem annak okán, hogy néhány nagybaconi tizenéves kedd délután a rombolás elképesztő nyomát hagyta ott látogatása tanúságaként.
Örömére annak, hogy a záróvizsga első próbáján, a román nyelv és irodalom írásbelin túljutottak, a fürdőzést választották lazításként. Okos gondolat, igazuk is van, a természet a legjobb hely a kikapcsolódásra. De nem úgy, ahogy ők tették. Az amúgy is betöredezett padolást még jobban tönkretették, kerékpárokat dobáltak a borvízmedencébe, amelynek víztükrén jókora olajfoltokat hagytak a járgányok. Nem volt alkalmunk lencsevégre kapni, mert fürdeni érkeztünk, és nem fényképezni, de retinánkra jól odavésődött, amit ott láttunk. Szörnyülködve rivalltunk rájuk, tudják-e, mit tesznek? Fiúk és lányok, legalább tízen, a meglepetéstől meg sem számoltuk őket. Egyesek röhécselve, mások megszeppenve távoztak, amikor egy akkor érkező baróti pedagógus beazonosította őket.
Néhány nap telt el az említett történet óta, de az uzonkaiak azóta is emlegetik a fiatalokat. És nem a példás magatartásuk okán.
