„Döntő házként megszavazta a szenátus azt a törvénymódosító kezdeményezést, amely megváltoztatja az ideiglenesen kinevezett igazgatókra vonatkozó szabályokat. Azzal, hogy az iskolai vezetőtanács hatáskörébe helyeztük ezt a döntést, egy újabb lépést tettünk a decentralizálás, depolitizálás útján” – mondta Turos Loránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Az eddigi szabályozással ellentétben, a törvény érvénybe lépése után nem a tanfelügyelőségek nevezik ki az ideiglenes igazgatót, hanem az iskolák vezetőtanácsai. Az igazgatói tisztséget azok a tanárok is megpályázhatják, akik nem tagjai az ún. országos menedzsmenti testületnek.
Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi oktatási intézményekben továbbra is érvényben marad az a feltétel, hogy az igazgatónak, a vegyes tannyelvű iskolákban pedig az egyik intézményvezetőnek ismernie kell az adott kisebbség nyelvét. A módosított törvény világosabban, explicit módon szabályozza, hogy az igazgató kinevezéséhez szükséges az adott kisebbségi érdekvédelmi szervezet írásos beleegyezése, a felekezeti iskolák esetében pedig az adott egyház belegyezése.
„Fontos, hogy kizárjuk a lehetőségét annak, hogy a tanfelügyelőség önkényesen olyan személyeket nevezhessen ki iskolai vezető tisztségekbe, akik nem ismerik, nem veszik figyelembe az adott közösség, önkormányzat sajátos helyzetét, problémáit” – összegezte Kovács Irénke Szilágy megyei szenátor.
