Felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, „nyilvános konzultáció nélkül elfogadott” kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében – jelentette ki az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szakértői csoportja véleményében mindenekelőtt hangsúlyozta: „aggodalommal veszi tudomásul”, hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el. A Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy a gyors eljárás nem volt összhangban a demokrácia, az emberi jogok és jogállamiság védelme érdekében a szükségállapotok idejére vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokkal.
A szakbizottsági vélemény az alkotmánymódosítás egyes cikkeire is kitért. A házasság meghatározása, ami a magyar alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, valamint az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, a szakbizottság szerint a módosításban vázolt módon a magyar államra és annak jogalkotójára tartozik. Azzal összefüggésben, hogy a törvény kimondja: csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermekeket, illetve azzal kapcsolatban, hogy egyedülállók csak a családügyi miniszter külön engedélyével, a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel akkor, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók, vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást. Megjegyezték: az alkotmánymódosítás nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló hatályos törvények csorbulását. Az egyedülállók számára a gyermekek örökbefogadásához való hozzájárulás megadása vagy megtagadása tekintetében egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására, biztosítva a megkülönböztetés tilalma elvének érvényesülését, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást is – írták. Szerintük az alkotmánymódosítás a gyermekek nemi identitását a „születéskor regisztrált” nemükre korlátozza, ezzel alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. A szakértők azt javasolták az illetékes magyar hatóságoknak, helyezzék hatályon kívül a szóban forgó módosításokat, de legalább biztosítsák, hogy a szabályozás nem csorbítja a transzneműek jogait megszerzett nemi identitásuk jogi elismerésében.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló paragrafusokat érintően a Velencei Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki „az alkotmánymódosításnak az oktatási rendszerre gyakorolt hatása” miatt. A bizottság ezért arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tekintsék az egyetemeket a szabad gondolkodás helyszíneinek, biztosítsák akadémiai szabadságukat és autonómiájukat, emellett pedig az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonásának kockázatára figyelmeztetett. A Velencei Bizottság véleményében végezetül kijelentették: a módosításnak a különleges jogrendre vonatkozó cikkei „komoly kérdéseket vetnek fel” a hatásköröknek a végrehajtó hatalom kezében való koncentrációját illetően, ami – mint írták – nem tekinthető biztató jelnek.
A tények makacs dolgok, az anya nő, az apa férfi – reagált a Velencei Bizottság állásfoglalására Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tegnap Facebook-oldalán. Kovács Zoltán azt írta, „meg sem lepődünk azon, amikor a Magyarországot ért nemzetközi támadássorozatba becsatlakozik a Velencei Bizottság is, mely a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”. Hozzátette: „az Országgyűlés döntése alapján Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”. „A családi kapcsolat alapja pedig a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Tehát: az anya nő, az apa férfi. A tények makacs dolgok” – írta Kovács Zoltán.