A főtanfelügyelő a legnagyobb hibát abban látja, hogy továbbra is státuszszimbólum az, hogy a gyermek középiskolát végezzen, akkor is, ha számára nem fontos az érettségi. Szerinte a középiskolába jutóknál kellene emelni a szintet, jóval nagyobb szűrővel mérni, más feltételrendszert alkalmazni a líceumba való bekerüléshez, és akkor csak azok jutnának el az érettségiig, akik valóban felkészültek. Egy másik problémának látja, hogy az esti és a csökkentett látogatású programban tanulók csupán elenyésző hányada veszi komolyan a tanulást, az érettségire való felkészülést, az ő átmenési arányuk jóval kisebb a nappali tagozatosokénál, de a szaklíceumot végzett fiatalok is sokat rontanak a végső összesítésen, mert egy részük éppen csak végiglézengi a négy évet, de nem fontos számukra a diploma. érdésünkre, hogy a megyei tanfelügyelőség miért nem változtathat a kilencedikes beiskolázási számokon a szakiskolák előnyére (hiszen ezáltal visszaszorítaná a gyengébb tanulók líceumba való bejutását), Kiss Imre azt mondta, ehhez törvényi szabályozásra lenne szükség és társadalmi konszenzusra, mert sokan úgy vélik, mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy az iskola elvégzése után továbbtanulhasson. Hozzátette, szerinte erre most is lehetősége van mindenkinek, mert aki jól teljesít a szakiskolában, az folytathatja tanulmányait a szaklíceumban és sikeresen érettségizhet, de ehhez akarat és kitartás kell. Helyi szinten nem lehet felvállalni az ilyen jellegű határozatokat, ez sok konfliktushoz vezetne, az elégedetlenek szerint ez azt jelentené, hogy csorbulnak a gyermekek jogai, mert nem biztosítunk elegendő helyet a líceumban és ezáltal gátolnánk a továbbtanulási esélyeiket – mondotta. Ezt egyszerű tollvonással nem lehet helyileg szabályozni, ehhez kell egy komoly felmérés és törvényes háttér – hangsúlyozta.

A főtanfelügyelőt arról is kérdeztük, ha az érettségi sikertelenségének eredője a középiskolai kilencedikes osztályokba bejutó, nyolcadikot végzett diákok gyenge eredményeinek tudható be, akkor mi annak a magyarázata, hogy az általános iskola végzősei nem tudják teljesíteni az elvárásokat. Kiss Imre szerint azt külön iskolánként, településenként kellene elemezni, hogy az általános iskola négy éve alatt milyen tudást szereznek a diákok, de úgy véli, a felvételi általános 80 százalékát kitevő záróvizsga átlagának semmi köze a tanuló felkészültségéhez, mert akár két tantárgyból is írhat négyest, ha egyből hetesre vizsgázik, eléri az ötös átlagot, amúgy az első két forduló után bukottan is bejuthat a szabad helyekre, akár líceumba is. Ebből a szempontból nincs bukott diák a felvételin, valósabb képet mutatna, ha minden tantárgyból el kellene érni az ötöst – mondotta.  

Kiss Imre kitért a magyar diákok gyenge eredményeire a román nyelv és irodalom vizsgán. Míg az érettségin megbukott román tagozatos diákok 5 százaléka hasalt el kizárólag ebből a tárgyból, a 346 sikertelenül érettségiző magyar vizsgázó közül 211-en (61 százalék) csak románból buktak. Bár a román nyelvet már külön program szerint tanították az idén végzett nyolcadikos nemzedéknek, nem hozta meg az igazi áttörést, nem bizonyult hatékonynak, ezen is változtatni kellene – véli a főtanfelügyelő.

Arra ő sem tudja a választ, hogy miben rejlik a két legfontosabb vizsga – a nyolcadikosok felmérője és az érettségi – gyenge eredményeinek igazi forrása, az oktatásban vagy a tudásmérésben van-e hiba, összességében azoban úgy véli, nincs jól, ahogy van, a hazai oktatás millió sebből vérzik, amit központilag kellene más mederbe terelni.