Valeriu Gheorghiţă, a lakosság beoltásáért felelős országos bizottság (CNCAV) vezetője arról számolt be, hogy a helyhez kötött oltóközpontok közül 117 szünetelteti tevékenységét, 371 központ pedig csökkentett órarenddel működik. Gheorghiţă e heti beszámolója szerint a döntést az indokolta, hogy a helyhez kötött oltóközpontok mintegy 80 százaléka kapacitásának kevesebb mint 25 százalékán működött. A közeljövőben további intézkedéseket hozhatnak az oltóközpontok költséghatékonyságának növelésére.
A költséghatékonyság növelése nem a személyzetet érinti, mert a személyzet vidéki környezetben folytatja a munkát, hanem a terembérből, takarítási és fertőtlenítési szolgáltatásokból származó költségeket. Ezek az intézkedések ugyanakkor elősegítik a vidéken zajló immunizálási tevékenység felgyorsítását – szögezte le a katonaorvos.
Amennyiben az oltás iránti kereslet ismét növekedni kezd, például azért, mert Romániában is terjedni kezd a koronavírus Delta variánsa – erre valószínűsíthetően augusztus végén, szeptember elején kerülhet sor –, akkor az oltóközpontok ismét az eredeti kapacitáson fognak működni, mondta Gheorghiţă.
Az oltáskampány vezetője arról is tájékoztatott, hogy A város beoltja a vidéket program keretében a mobil oltócsapatok segítségével 1792 községben végeztek már immunizálást, ez a 2862 község 62,6 százalékát jelenti. A 871 mobil oltócsapat eddig 91 225 személyt oltott be a falvakban. Mindezek ellenére az oltásra jogosult, 12 évnél idősebb lakosság körében még csupán körülbelül 28 százalékos az átoltottság. A lakosság átoltottsága tekintetében Bukarest vezeti a rangsort 45,9 százalékkal, majd Kolozs megye következik 42,6, Szeben megye 36,18, Brassó megye 33,8 és Temes megye 33 százalékkal. Kilenc megyében 30 százalék feletti, 25 megyében 20 és 30 százalék közötti, és nyolc megyében 20 százalék alatti az átoltottsági arány – sorolta a katonaorvos.
A 12–15 éves korosztályban 20 078 tizenévest oltottak be legalább egy adaggal, ami azt jelenti, hogy ebben a korosztályban az oltási lefedettség 2,4 százalékos. A 16–19 éves korosztályban ez az arány 15,9 százalékos.
Gheorghiţă egyúttal cáfolta azokat a híreket, melyek szerint a nemzőképességet vagy termékenységet befolyásolnák a COVID-19 elleni vakcinák. Elmondta, minden eddigi kutatás arra utal, hogy a COVID-19-ből kigyógyult személyek esetében semmi nem utalt arra, hogy csökkent volna a termékenységük, a legutóbb közzétett tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltás nem befolyásolja a férfi nemzőképességet. A CNCAV vezetője cáfolta azokat a híreket is, amelyek szerint az oltás után a tüskefehérje a vérben keringene, és súlyos hatásokat okozna az immunizált személyek szervezetében.
Gheorghiţă másfelől azt a döntést is közölte, hogy azok a személyek, akiket az első adag védőoltáskor az AstraZeneca készítményével immunizáltak, mégsem kaphatnak más oltóanyagot emlékeztető oltásként. Ismertette, azért döntöttek így a hatóságok, mert kevés adattal rendelkeznek a védőoltástípusok kombinációjának lehetséges kockázatairól. Kivételesen azok kaphatnak másodjára Pfizer oltóanyagot, akiknél az első AstraZeneca oltás után valamilyen mellékhatás jelentkezett.
Az oltási hajlandóság enyhe emelkedését jelzi, hogy a hétfői nap folyamán mintegy másfélszer annyian jelentkeztek az első adag felvételére, mint az ismétlő dózisra: az egy nap alatt beadott 16 705 oltásból 9867 személy az első adagot, 6838 pedig a második adagot kapta meg. A koronavírus lassan ugyan, de továbbra is terjed, a hétfő délelőtt – kedd délelőtt elvégzett 27 800 teszt eredményeként 51 újabb megbetegedést igazoltak, ugyanezen időszak alatt négy koronavírussal diagnosztizált személy hunyt el. Kórházban 392 beteget kezelnek, közülük 61 páciens szorul intenzív terápiás ellátásra.
