Ismét Magyarországról vitáztak az Európai Parlament tegnapi ülésén Strasbourgban. A magyar országgyűlés által elfogadott pedofiltörvény kapcsán nagyon szigorú határozatot készül elfogadni az EP, sokan jogállamisági mechanizmust és pénzelvonást sürgettek, a jobboldali politikusok szerint azonban hisztériakeltés zajlik a törvény körül.
Az Európai Parlament tegnapi vitablokkja szinte teljes egészében Magyarországgal foglalkozott. Először a nemrég elfogadott pedofiltörvény kapcsán folyt a vita, majd a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás állásáról. Az EP készülő, Magyarországgal szemben kifejezetten szigorú, pénzelvonással fenyegető határozatát a máltai Cyrus Engerer viszi, akiről a Magyar Nemzet egy nappal korábban megírta: pornográf tartalmú anyagok terjesztéséért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték még 2014-ben. Az állásfoglalás – amelyről ma szavaznak – arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a magyar hatóságok a diszkriminációmentesség elve alapján használják fel az uniós pénzeket, tehát az ország addig ne kaphasson forrásokat a 2021–2027 közötti keretköltségvetés egyes alapjaiból, amíg a lehetséges jogsértések fennállnak.
Európa legfontosabb problémája
Tegnap előbb az Európai Bizottság és a tanács képviselői ismertették álláspontjaikat. Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke. Hangsúlyozta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint a gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU–orosz kapcsolatok, „de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”. „A tanácskozáson világossá vált, a törvény arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére. Ez a törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel” - nyomatékosította Ursula von der Leyen. Szerinte ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról.
Nem javul a magyar helyzet?
Az Országgyűlés által elfogadott új szabályozás a szexuális beállítottság alapján hátrányosan megkülönböztető, és mint ilyen, ellentétes az Európai Unió alapértékeivel – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja. Szerinte az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása terén nem köthető kompromisszum. Az uniós biztos érvelése szerint a jogszabály a 18 évesnél fiatalabbak esetében korlátozza a hozzáférést azon médiatartalmakhoz, amelyek a homoszexualitásra, a nemváltásra vagy a szexuális orientációra vonatkoznak, mindezt pedig összemossa a pedofíliával azt sugallva, hogy az előbbiek negatív hatással lehetnek a kiskorúak fejlődésére. Hangsúlyozta, az uniós tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Alapjogi Chartában rögzített elveket, és meg kell felelniük az EU belsőpiaci szabályainak is. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálni fogja a diszkrimináció tilalmának és a nemi alapú megkülönböztetés elvének betartását a tagállamok esetében, az alapvető értékek megsértése esetén arányosan fog fellépni – mondta.
A jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetével kapcsolatban azt mondta: a helyzet az említett két ország esetében nem javul, az újabb fejlemények további aggodalomra adnak okot. Magyarországgal kapcsolatban aláhúzta, aggodalomra ad okot egyebek mellett az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének és a bírák jogainak, a médiapluralizmus, a szabad véleménynyilvánítás, az egyetemek szabadságának helyzete. A nemzeti jogszabályok, egyebek mellett egyes kisebbségek és a migránsok jogainak vonatkozásában, sértik az uniós jogszabályokat – jelentette ki. A vázolt helyzet azt indokolja, hogy folytatni kell az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást az érintett tagállam esetében az Európai Unió tanácsának napirendjén mindaddig, amíg az aggályok továbbra is fennállnak – tette hozzá Jourová.
Csak egyes kisebbségeket véd az EU
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére. „Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?” – fogalmazott a képviselő. Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdre kényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke az elsődleges – tette hozzá. A képviselő véleménye szerint „abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenekfelett, aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet – hangsúlyozta.
Büntetést kér a magyar ellenzék
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Magyarországot cinikusan, rasszista és homofób politikával egy „velejéig romlott politikus túszul ejtette”. A képviselő arra szólított fel, hogy az EU hagyjon fel „Orbán Viktor családtagjainak és oligarcháinak finanszírozásával”. Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette, a magyar jogszabály érvénybe lépésével „Vlagyimir Putyin orosz elnök törvényének másolatát látjuk megszületni Magyarországon”. Azt is hangoztatta, hogy jogellenes lesz a tanároknak az elfogadásról és a sokszínűségről beszélni a magyar középiskolásoknak, a jogszabály továbbá összemossa a pedofilokat a homoszexuálisokkal. Kijelentette továbbá, az EU-nak nem szabad finanszíroznia „Orbán Viktor korrupciós” tevékenységét. Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt mondta: Orbán Viktor azért, hogy számos intézkedéséről elterelje a figyelmet „olyan megosztó törvényt hoz, ami magyart fordít magyar ellen”.
A szexuális propaganda nem iskolába való
Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában kiemelte: a magyar törvény a gyermekek védelmét biztosítja, azt, hogy nevelésükkel kapcsolatos döntések a szülők kezében maradjanak, és azt, hogy ne lehessen a gyermekeket kitenni öncélú szexuális propagandának. Minden más, ami ennek kapcsán elhangzik, az hazugság – jelentette ki. A képviselő hozzátette: Magyarországon mindenki úgy él, ahogyan szeretne. A „mindenféle szexuális kisebbségeket” képviselő szervezetek korlátlanul működnek, de „semmi keresnivalójuk” sincs az óvodákban és az iskolákban.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal „rögtönítélő bírósággá” változtatta az Európai Parlamentet. Közölte: már a vita címével megelőlegezték az „ítéletet”, mely szerint Magyarország uniós jogot sértett. „Önök megerőszakolják még az uniós jogot is, hiszen nemzeti hatáskörbe tartozó ügyben fenyegetőznek. Szokjanak hozzá, hogy Európa nem csak az Önöké. Mi nem akarjuk megmondani önöknek, hogy hogyan éljenek és hogyan neveljék a gyerekeiket. De önök sem mondhatják ezt meg nekünk” – szögezte le. A vita ürügyén elterelik a figyelmet az Európa előtt álló húsba vágó kérdésekről, mint a koronavírus vagy a migráció – hangoztatta Győri Enikő, aki szerint amiatt is ideges a baloldal, mert bebizonyosodott, hogy van életképes alternatíva a jobboldalon. (Ezzel arra utalt, hogy múlt héten összesen tizenhat európai párt – köztük a Fidesz – írt alá Európa jövőjéről szóló közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot.)
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: a gyermekek érdeke mindenekfelett áll. A szülőknek joguk van ahhoz, hogy gyermekeiket saját meggyőződésük szerint neveljék. „A gyermekek szexuális nevelését nem bízhatjuk aktivistákra semmilyen formában sem” – fogalmazott.
Mi a szégyen?
A vitában az EP frakcióinak többsége a törvény ellen foglalt állást, leszámítva a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia csoportjait. A zöldpárti Terry Reintke homoszexuálisként saját példáján keresztül vonta kérdőre a szerinte „utálkozó” Magyarországot. Mint mondta, a magyar törvény szerinte nemcsak a szexuális kisebbségeket, hanem mindenkit negatívan érint. Az Európai Néppárt részéről Jeroen Lenaers holland kereszténydemokrata mondta azt, hogy a magyar parlamentnek szégyellnie kellene magát a jogszabály miatt. „Az LMBT-jogok emberi jogok. Épp ezért az új magyar törvényt vissza kell vonni. Égbekiáltó szégyen” – mondta Iratxe García Pérez a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségétől. A liberális Guy Verhofstadt arra volt kíváncsi, mielőtt megkezdte volna felszólalását, hogy egyáltalán hajlandó-e a bizottság a költségvetést is érintő módon fellépni Magyarországgal szemben. „Három év telt el: bezárták az egyetemeket, elvették a Klubrádió frekvenciáját. Három év után csak annyit tud mondani a bizottság, hogy érdekes volt a vita” – méltatlankodott Guy Verhofstadt.
A kormány oldalán álló EP-képviselők közül Jörg Meuthen, a német Identitás és Demokrácia képviselője azt mondta, az EU centralistái egyre arcátlanabbul próbálják centralizálni a hatalmat, ami a haza Európája ellen indított támadás, az igazi veszély abban van, ha „az EU beavatkozik a szuverén tagállamok parlamentjeinek és bíróságainak munkájába. Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformerek lengyel képviselője arról beszélt: a szeretet sokkal többről szól, mint a szexualitásról, ezt az EP baloldala pedig látszólag nem érti. A család értékének elpusztítása a szégyen – mondta, utalva Ursula von der Leyen szavaira. „Azt akarják szuggerálni a gyermekeknek, hogy nemüket megválaszthatják. Nem akarjuk szexualizálni az embereket gyerekkorban. Szeretetre akarjuk őket nevelni” – mondta a képviselő, Marxszal és Engelsszel érvelve, akik szerint az új rendhez a hagyományos értékeket tönkre kell tenni. Ez már nem egyszer tragédiához vezetett Európában – hívta fel a figyelmet.
(Az MTI, a Magyar Nemzet és a telex.hu nyomán)
