Mózes László
Nyolcéves gyermekre támadt egy medve Gelencén, a falu központjában. Szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta a kisfiú, ám a lelki trauma így sem elhanyagolható. Néhányan felvetik, jó-jó, de a falubéliek kergették, űzték a medvét, nem csoda, hogy támadott. Mit tehettek volna? Arra ugyanis nincs recept, hogy amikor egy település központjában fényes nappal felbukkan egy medve, mit tegyen a meglepődött, megrémült ember. Reflexszerűen, önvédelemből megpróbálja elűzni, hibáztatni sem igazán lehet ezért az atyafiakat, a rendtartó székely faluban az elmúlt évszázadokban nem igazán sétált a főutcán a medve.
E szerencsétlen medveügy tekintetében valami bűzlik Romániában. A szaporodó medvetámadások tudomásulvétele mellett újat már alig lehet mondani, csak értetlenkedni: meddig maradnak még veszélyeztettek az ártalmatlan, önhibájukon kívül vidéken – és nem csak – élő emberek? Hiszen a gelencei kisfiú békésen játszott az utcán, s egyik pillanatról a másikra ott termett a medve. Persze még ez sem gondolkodtatja el a medvét oltalmazó hozzászólók rendíthetetlen táborát, történhet bármi, ők folyamatosan „érvelnek”: igen, mert kivágták a szerencsétlen medvéknek otthont adó fákat, erdőket, most pedig a vérszomjas vadászok már csőre töltötték fegyvereiket...
Egyszer s mindenkorra érdemes rögzíteni: a társadalom legnagyobb része csupán biztonságra vágyik, sem fakitermelésben, sem trófeavadászatban nem érdekelt. Mégis az állam tétlenkedése őket sújtja a leginkább. Persze, a medveügy mellett most számos más környezeti probléma okoz fejtörést a hatóságoknak: robbanások nagy gyáraknál (a tengerparti kőolajfinomító után a marosvásárhelyi monstrumnál, a vegyipari kombinátnál is), szemét és hulladék a végtelenségig, s hogy még színesebb legyen a paletta, újra előkerült a Verespatak-dosszié is. Nincs könnyű helyzetben sem a kormány, sem a szaktárca, de a szavazók megoldást várnak, nem magyarázkodást.
Mert hangzatos szavakon kívül medveügyben egyelőre nem körvonalazódik előrelépés, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter nem sieti el a helyzet megnyugtató rendezését. Hétfői bejegyzésében azt írta közösségi oldalán, hogy medvét látott Sepsibükszádon, s az nem félt sem az emberektől, sem az autóktól. A politikus ennek kapcsán meg is jegyezte: „A minisztérium által kidolgozott jogszabálytervezetben előírt azonnali beavatkozás értelmében: amennyiben »az állat lakott településeken alkalmanként megfigyelhető« és »nem riad el az emberi jelenléttől«, akkor ez a jelenség a kevésbé veszélyes kategóriába lesz sorolható és »elhajtással távolítható el« a településről”. Hát, végül is a gelenceiek is ezt tették, elhajtották a medvét. Hogy az ottani példány éppen mennyire tekinthető veszélyesnek, azon töprengjenek a szaktárca illetékesei, esetleg meg lehetne kérdezni a gyermektől, illetve családjától. De hozzászólhatnak mindazok, akiket települések közelében támadott már meg a nagyvad. És a kárvallott gazdák is vélekedhetnek, megfelelőnek tartják-e vagy sem a medvehajtás módszerét.
Ígéretes jövő elé nézünk, elhajthatjuk a medvéket, mint a legyeket.
