Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkészt, az egyház korábbi közügyigazgatóját választotta püspökké a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsa és Zsinata, mely pénteken, illetve szombaton ülésezett. Ugyanakkor megválasztották a többi egyházi főtisztségviselőt a 2021-2027-es időszakra.
Az unitárius egyház közleménye szerint a két ülés helyszíne a kolozsvári belvárosi unitárius templom, illetve a budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség temploma volt, az egyidejűleg zajló ülések résztvevői között távközléses kapcsolat biztosította az együttes tanácskozást.
A pénteki főtanácsi ülés kezdetén Kovács István közügyigazgató tartott áhítatot, a tanácskozást pedig Bálint Benczédi Ferenc püspök nyitotta meg. Az ülésen megválasztották az egyház új főtisztségviselőit, a két főgondnokot Sándor Krisztina valamint Farkas Emőd személyében, a főjegyzőt (Rácz Norbert Zsolt) illetve a közügyigazgatót (Lőrinczi Lajos), valamint a Középfokú Fegyelmi Bíróság tagjait.
A Zsinat szombati ülésén Bálint Benczédi Ferenc püspök nyitóbeszéde után választották meg az egyház 32. püspökét Kovács István személyében, valamint a Felsőfokú Fegyelmi Bíróság tagjait. A választási eredmények ismertetését követően a leköszönő püspök üdvözölte Kovács István újonnan megválasztott egyházfőt, aki a Zsinat színe előtt szolgálati esküt tett.
A sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész egyetlen jelöltként pályázott a püspöki tisztségre, amelyet 2008 óta Bálint-Benczédi Ferenc töltött be. Az ő püspöki szolgálata idején valósult meg a – trianoni határok által megosztott – erdélyi és magyarországi unitáriusok újraegyesülése a Magyar Unitárius Egyház keretében.
Megválasztását követően Kovács István lapunknak kifejtette: „egy olyan különös korban, amelyben két szélsőség, a minden hagyományos értéket elsöpörni akaró dogmatikus liberalizmus és a haszonelvű globalizáció néz farkasszemet a sokszor fanatizmusig elmenő vallásos dogmatizmussal”, főpásztori megbízatása elsődleges célját abban látja, hogy a nemrégiben hungarikumnak is nyilvánított 1568-as vallásszabadságot szentesítő tordai határozat szellemében, a testvéregyházakkal közösen azon a keresztény fundamentumon őrizzék meg életünket, amelyen nemzeti és európai kultúránk létrejött. Úgy vélekedett, haladó hagyományainkat kell átemelnünk a jelenbe. „A 21. században nemzetünk és Európa egyetlen esélye abban rejlik, ha keresztény értékeinket átmentjük a jelenbe. Meggyőződésem, hogy a keresztény értékekben való megmaradás – az isteni gondviselésbe vetett hit, az értékteremtő család, a székely-magyar nemzeti közösségünk szolgálata – nemcsak az értékek görcsös őrzését jelenti, hanem ezek átörökítése és megélése által az Istennek tetsző élet igazi boldogságát” – fogalmazott.
Kovács István 1959. október 22-én született Kőhalomban, elemi iskoláit szülőfalujában valamint Árkoson és Sepsiszentgyörgyön végezte. 1978-ban Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1980–1985 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán tanult. 1985–1988 között Marosvásárhelyen teljesített segédlelkészi szolgálatot, 1988–1998 között a sepsiszentkirály-botfalusi egyházközség lelkésze, 1990–1993 között pedig az újraalakult Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet első elnöke volt. 1993-ban egy tanévet ösztöndíjasként a Manchester College Oxfordban tanult. 1998-tól a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség lelkésze, illetve az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) elnöki tisztségét töltötte be. Feleségével, Kovács Ágnessel két fiút nevelnek.