A megyei statisztikai hivatalok elÅ‘zetes adataiból az Erdélystat által készÃtett összesÃtés szerint a 2020/2021-es téli (november–áprilisi) vendégforgalmi idényben Erdélyben a turistaérkezések száma 24,1 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 28,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint az elÅ‘zÅ‘ év azonos idÅ‘szakában. A visszaesés az országos átlagnál mérsékeltebb (27,8 százalék, illetve 33,1 százalék), ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a koronavÃrus-járvány elÅ‘tti téli idényhez viszonyÃtva a turistaforgalom közel a felére zsugorodott. Ugyanebben az idÅ‘szakban a turisztikai szálláshelyek kihasználtsága 16,3 százalékos volt, jelentÅ‘sen alacsonyabb, mint az elÅ‘zÅ‘ év hasonló idÅ‘szakában.
A visszaesés a két magyar többségű székely megyét – Kovászna és Hargita – is érintette, viszont az erdélyi átlagnál kisebb mértékben: az elÅ‘zÅ‘ évhez képest a 2020. november és 2021. április közötti idÅ‘szakban 19 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak Székelyföldön. Az év egészét tekintve, 2019-hez viszonyÃtva, 2020-ban Erdélyben a turistaforgalom 53 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben a Bánságban és Közép-Erdélyben.
Â
Erdélyben
A hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 1 308 877 turistaérkezést regisztráltak 2020 novembere és 2021 áprilisa között Erdélyben, ami 414 527 fÅ‘vel (24,1 százalékkal) alacsonyabb, mint az elÅ‘zÅ‘ év azonos idÅ‘szakában. A vendégéjszakák száma ugyanekkor 2 518 305 volt, ami 999 607-tel (28,4 százalékkal) kevesebb, mint a 2019/2020-as téli szezonban. Egy turista átlagosan két napot töltött egy erdélyi szálláshelyen a téli idÅ‘szakban. Országos összehasonlÃtásban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák több mint felét adta (51,5 százalék és 52,8 százalék).
A koronavÃrus-járvány már az elÅ‘zÅ‘ téli szezon turistaforgalmát is negatÃvan érintette, megtörve az elÅ‘zÅ‘ évek növekedési trendjét. Az elÅ‘zÅ‘ szezon csökkenése elsÅ‘sorban a koronavÃrus-járvány február–áprilisra tehetÅ‘ megjelenésének, felgyorsulásának és a válaszintézkedések meghozatalának a következménye. Ezt követÅ‘en a turizmus a járvány körülményei között lassan újraindult, viszont a járvány elÅ‘tti utolsó téli szezonhoz (2018/19) viszonyÃtva az idei idényben az erdélyi turistaforgalom valamivel kevesebb, mint felére esett vissza (46 százalékos csökkenés a turistaérkezésekben és 48,7 százalékos csökkenés a vendégéjszakákban). Ez valamivel mérsékeltebb csökkenés, mint az országos átlag (-48,8 százalék és -51,8 százalék). Az erdélyi régiók közül a legnagyobb – jóval 50 százalék fölötti – visszaesés a Bánságban és Közép-Erdélyben volt, miközben a legkisebb Székelyföldön (-40 százalék alatti csökkenés).Â
A téli időszakban az erdélyi turistaforgalom nagy részét, a turistaérkezések 44,5 százalékát és a vendégéjszakák 43,2 százalékát továbbra is a dél-erdélyi megyékben regisztrálták. Brassó megye még mindig nem csak Erdély, de az egész ország magasan leglátogatottabb megyéje, egymaga adta az ország összes turistaérkezésének 16,4 százalékát a téli idényben. További 15,3 százalékkal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye (Kolozs és Maros), valamint 13–13 százalékkal a Bánság és a Partium.
Az erdélyi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a téli szezonban 16,3 százalékos volt, amely valamivel magasabb az országos átlagnál, viszont jelentÅ‘sen elmarad az elÅ‘zÅ‘ év azonos idÅ‘szakától. A mutató a partiumi régióban a legmagasabb 18,2 százalékos aránnyal, mÃg Észak-Erdélyben a legalacsonyabb (11,3 százalék).
Éves összesÃtés alapján is látható, hogy 2020-ban a koronavÃrus-járvány hogyan vetette vissza a turistaforgalom 2010 óta tartó stabil növekedését Erdélyben. 2019-hez viszonyÃtva mind a turistaérkezések, mind a vendégéjszakák száma 53 százalékkal csökkent, amivel a turistaforgalom a 2011-es szintre esett vissza.
Â
Székelyföldön
Székelyföldön – pontosabban Kovászna és Hargita megyében – a téli szezonban 98 100 turistaérkezést regisztráltak: 46 652-t Kovászna és 51 448-at Hargita megyében. Ez összesen 229 972 vendégéjszakát jelent (129 132 Kovászna és 100 840 Hargita megyében). Az elÅ‘zÅ‘ év azonos idÅ‘szakához viszonyÃtva ez az erdélyi átlagnál jelentÅ‘sen enyhébb, 3 százalékos csökkenést jelent a turisták, valamint 19 százalékos csökkenést a vendégéjszakák számában. A két székelyföldi megye közül a mérsékeltebb csökkenés Kovászna megyében volt mérhetÅ‘ (-15,4 százalék a vendégéjszakák számánál), de Hargita megyében is jóval átlag alatti a csökkenés (-23,3 százalék).
Ezzel Székelyföld az összes erdélyi turistaérkezés 7,5 százalékát és a vendégéjszakák 9,1 százalékát adta, ami enyhe bővülést jelent az előző évekhez mérve.
Várható módon csökkenÅ‘ tendenciát mutatott a székelyföldi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is az elÅ‘zÅ‘ idényhez viszonyÃtva. Ez az érték a 2020/2021-as szezonban 17 százalék, mÃg egy évvel korábban 23,7 százalék volt. A mutató Kovászna megyében a jelentÅ‘s csökkenés ellenére az erdélyi megyék közül továbbra is kiemelkedÅ‘, 24,3 százalékos, miközben Hargita megyében az elÅ‘zÅ‘ évi 16,9 százalékról 12,3 százalékra mérséklÅ‘dött.
Â
A Partiumban
A másik, jelentÅ‘s arányban magyarok lakta erdélyi, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyékbÅ‘l összesÃtett partiumi régióban az erdélyi átlaghoz közeli csökkenést regisztráltak: 165 356 turistaérkezést és 326 176 vendégéjszakát. Ez továbbra is elsÅ‘sorban a kiemelkedÅ‘ Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhetÅ‘ (259 449 vendégéjszaka).
Az elÅ‘zÅ‘ év téli idÅ‘szakához viszonyÃtva a régió turisztikai forgalmának visszaesése 18,8 százalék a turistaérkezések és 27,8 százalék a vendégéjszakák számánál. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (18,2 százalék) jelentÅ‘sen csökkent a régióban, viszont az erdélyi és országos átlag fölött maradt.
Â
Közép-Erdélyben
Az elmúlt téli időszakban a Bánság mellett a két közép-erdélyi megyében (Kolozs és Maros) volt a legjelentősebb vendégforgalom-csökkenés. A turistaérkezések száma 215 879 volt, ami 36,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 385 117 volt, ami 40,3 százalékos visszaesést jelent.
Ugyanakkor a régióban átlagos a szálláshelykapacitás-kihasználtság mértéke: 15 százalék (Kolozs megyében 12,4, Maros megyében pedig 18,5 százalék). Ezek az értékek az elÅ‘zÅ‘ évhez viszonyÃtva ebben a régióban is jelentÅ‘s csökkenést jelentenek. (Erdélystat.ro)