,,Havas alatt nem jó élni..." Ez az ének járt szájról szájra a régi Orbaiszéken réges-régen, amikor a hatalmasok és előkelők elnyomták a közszékelyeket, megfosztották ősi jogaiktól. A nép fellázadt, rombolta-égette a földesurak házait. Mátyás király, hogy véget vessen a zavargásoknak, Zabolára hívatta össze 1466-ban azt a gyűlést, melyen a székelyek régi törvényeit és jogait megújították, a közszékelyek szabadságait szavatolták, és kimondták, hogy a közösség — a communitas — annak szolgálhat, akinek akar.
Volt azóta sokszor baj és zaj, de béke és csend is, jólét is, aszály és pestisjárvány is a Zernye-havas alatti községben. Az 1600 m fölé emelkedő Zernye alhavasi tájain háborítatlanul él értékes vadunk, a siketfajd. Sok víz lefolyt a történelmi gyűlés óta a Zabola patakán, merőben más már az itt élő ember élete. Ám e táj székelysége 533 esztendő elteltével is az önállóságot (az autonómiát) óhajtozza, s még mindig tét a kisebbségi népjog kivívása.
Sportcsarnokot hoz a Mikulás
Ott, ahol az út a Csipkés nyaralóhely és iskolástábor felé kanyarodik, felette nagy zaj fogad. Munkatáboré. Betonkeverők és vasmunkások szorgoskodnak, hogy minél hamarabb tető alá hozhassák minden idők egyik legkorszerűbb sportcsarnokát. ,,Ajándék ez nekünk — kiáltotta le trágyahordó szekeréről egy földműves. Ekkora épség (értsd: épület) kell is egy községnek, belefér fél Zabola népe!"
— Ez egy fontos beruházás, egy százötven férőhelyes sportcsarnok — tájékoztatott a kivitelező cég tulajdonosa, Ördög Gábor. — A beépített sportpálya olimpiai méretű (50x25 m). Öltözők a sportolók és a bírók számára, illemhelyek, tusolók, térség, ahol a közönség kényelmesen elfér. Fával működő hőközpont szolgáltatja majd a meleget, a vízellátást egy közeli kútból oldjuk meg, a szennyvizet emésztőgödörrel. Ha megépül a község víz- és szennyvízhálózata, majd rá lehet csatlakozni. A beruházást a községi önkormányzat pályázta meg, és az Országos Beruházási Alap finanszírozza. Értéke 33 milliárd régi lej, plusz az áfa, ami szinte egymillió eurót jelent! December 5-én, Mikulás-napján kellene átadnunk. Én ígéretemnek eleget akarok tenni. A sportcsarnok lehetővé teszi majd nagyobb méretű rendezvények lebonyolítását, nagy nyereménye ez Zabolának. Ehhez hasonló még csak a sepsiszentgyörgyi új és a csernátoni sportcsarnok. A zabolai önrésze 1,8 milliárd régi lej.
— Miért maradt le Zabola község az infrastruktúra két fontos összetevője, a víz- és csatornarendszer megteremtésében? — kérdeztük Ádám Attila újraválasztott polgármestert.
— Mi ezelőtt hat évvel már benne voltunk abban a bizonyos spanyol programban, amely megbukott. Nemcsak mi voltunk benne, más községek is. Legelsőknek indultunk, és utolsók lettünk. Ez a program a tavalytól újraindult, ismét benne vagyunk, de nem táplálok nagy reményeket. Azért nem vagyok elkeseredve, mert a zabolai infrastruktúrának ezt a részét, valamint az út- és utcahálózat felújítását belegyömöszöljük a 3.22-es integrált pályázatba. Most ezen dolgozunk. A szennyvízhálózatot megpályáztuk már a 7-es kormányrendelet alapján is, de mert onnan most nincs remény pénzre, az integráltnak lesz a része. Közel hatvan km úthálózat feljavítását és aszfaltozását is megpályázzuk, azét, mely összeköti a községközpontot Székelytamásfalvával, Szörcsével a kovásznai, valamint az orbaiteleki határig, Harallyal a gelenceiig. Ha ez a munkálat nem ütné az előírt pontszámot, akkor belefoglaljuk majd a székelytamásfalvi Thúry-kastély renoválását is, amire már van kész tervezetünk. Van egy olyan variáns is, hogy rácsatlakozzunk Gelence ivóvízhálózatára. Majd eldől. Zabolán nem annyira fertőzött a kutak vize, s egyesek az ártól is félnek. A minőségi víz inkább a mezőföldi településeken sürgősebb, Székelytamásfalván, Szörcsén, ahol már meg is kezdtük a fúrásokat.
A Borkút-dűlő reménysége
A régi századokban a helynevek már jelezték, hogy a község altalajában ásványvíztelep található. Ilyen a Borkút és a Liget nevű dűlő is. Előbbinek nevét már 1763-ban írásos formában említik. A Liget dűlőben még a diktatúra utolsó éveiben, e sorok írójának irányítása alatt, hidrogeológiai fúrást végeztek. Az eredmény meglepő volt. A nagy nyomás alatt lévő ásványvíz és szén-dioxid 22 és 54 m mélységből olyan hatalmas erővel és nagy hozammal (0,8 l/mp) tört ki, hogy a fúrt kutat le kellett fojtani. A metángázzal keveredett hetvenszázalékos mofettagáz hozama másodpercenként három liter volt.
— A fúrásról készült dokumentációt 1985 szeptemberében tettük le ide, az akkori néptanácshoz. Gondolt-e az önkormányzat ennek a kincsnek az értékesítésére? — ugyanis a fürdőgyógyászatra támaszkodó falusi turizmus éppen arra adna lehetőséget, amiből a legkevesebb van: új munkahelyek megteremtése — érdeklődtünk Ádám Attilától.
— Az agroturizmus és a gyógyvízkincs irányában vannak elképzeléseink. A székelypetőfalvi Fortyogó üzembe helyezése után felújítottuk a falucska borvízkútját is. Az említett fúrt kút értékesítésére csak elképzelésekről tudok beszélni. Befektetőt fogunk keresni, s hiszem, hogy lesz vállalkozó, aki lát majd benne hasznot. A Pávai borvíz is azt bizonyítja, hogy jelen van nálunk is a mélyben a szomszédos Kovászna kincse, ami értékesítésre vár!
A hétköznapok írják a történelmet
Jelent meg már két bővebb monográfia is erről a községről, a Bartos- és a Pozsony-féle, de mint minden kéziratot, egy adott időben le kellett zárni. A hétköznapok azonban tovább írják a település történetét. Átadták például a korszerű napközi otthon épületét. Ez az igen hasznos szociális megvalósítás lehetőséget teremt arra, hogy a kisgyerekes szülők munkát vállalhassanak, akár helyben, akár más településeken. Hasonló horderejű lesz a központi általános iskola épületének felújítása. Ez a harmincmilliárdos munkálat része a tanintézetek rehabilitációs munkálatait tartalmazó programnak. A helyi önkormányzat már tartalékolta a négymilliárd régi lejt, az összérték zabolai önrészét. Közös erővel — egyház, önkormányzat és civil szervezetek — felújították a felső, román kultúrotthont, mely számos művelődési rendezvény színhelye.
— Könnyebb lesz a jövőben a községgazdálkodási munka dolga is — tette hozzá Héjja Elemér —, mert most vásárolt meg az önkormányzat egy összetett munkálatok elvégzésére alkalmas holland erőgépet.
Zabola részt vesz abban a programban, mely a település útjainak-utcáinak rendbetételét, aszfaltozásának pénzbeli megalapozását szolgálja. Remélik erre a kormánytámogatást. Gelencével és Szentkatolnával együtt a most induló Lider-akció keretében Csutak István, a regionális programok kiváló ismerője készíti a három település hosszú távú fejlesztési-stratégiai tervét.
Zabolai rög a Balaton mentén
Újra áll Zabola központjában a monumentális székely kapu, s hirdeti a Kárpát-medence legkeletibb pontján, hogy jelen van, él a magyar ezen a területen, ahol már a múlt évezred első századaiban szervezett települései voltak. A kapu egy baleset miatt javításra szorult. S méltán megérdemelte Zabola magyarországi testvértelepülése, a Balaton menti Tapolca is azt a székely kaput, melyet a zabolai önkormányzat állított fel a magyar felvilágosodás kiváló költőjének, Batsányi Jánosnak a szülőhelyén. Készítői a messzi földön ismert gelencei Both fivérek. Tapolca önkormányzata nagy megbecsüléssel fogadta a jelképes ajándékot, melyet a Hősök terén, az újonnan megépített Trianon-park bejáratához állítottak fel.
— A parkban kőből készült Trianon-emlékmű található, melyben elhelyezték a történelmi Magyarország hatvanhárom vármegyéjének rögét. Érthető, és számunkra megtisztelő volt, hogy Háromszékről éppen tőlünk, Tapolca testvértelepüléséről helyeztek el ott földet — mesélték nem kis büszkeséggel a zabolai küldöttség résztvevői. Most a Pest megyei Bag önkormányzata — Zabola újabb testvértelepülése — áhítozik arra, hogy egy hasonló székely kaput állíthasson fel a település központjában.
Bag Gelence testvértelepülése is, ott működik Magyarország egyik legismertebb hagyományőrző táncegyüttese, mely a zabolai Gyöngyharmat együttessel ropta már egy színpadon a táncot Bagon. A Gyöngyharmat most hét-nyolc párral működik — tudtuk meg Both László koreográfustól —, s a tartalék kicsi csoportban húsz kisgyerek táncol. Szombaton Gelencén léptek fel a Megyei Közművelődési Napok rendezvényeinek keretében.
— A Háromszék napilap lesz a tanúm, hisz olvasható a világhálón, hogy a zabolai polgármester székely kaput ígért nekünk is — mondta reményteli hangon telefonbeszélgetésünk alkalmával Bag polgármestere, Tóth Gábor fideszes országgyűlési képviselő. Már most bejelentettem, hogy 2009 nyarára kölcsönös nyaraltatási programot készítünk a zabolai és a bagi iskolás gyerekek számára, hogy szorosabbra fűzhessük a ,,magyar—székely kapcsolatot!"
— Mit terem manapság a zabolai rög? — firtattuk egy futó mezőnéző után Fejér Miklóssal, aki a szomorúan megdicsőült és igen hamar felszámolt kézdivásárhelyi erdészeti technikum végzettje, a Mikes-uradalom kertésze, Zabola volt alpolgármestere. ,,Mindent, amit a helyi klíma megenged — felelte. — Meg voltunk elégedve a krumpliterméssel, még inkább a kalászosokkal. Azzal a gondolattal kell induljon az ember, hogy az időjárást nem mi igazítjuk. A kukorica szereti itt, de nem kifizetődő, csak helyi használatra, az állattartás jövőjét kellene itt meglátni. Lám, akinek kedve és ereje volt cukorrépát termelni, lehet, hogy szerencséje lesz... ha fizet a gyár, bejön a cukor a konyhára."
Zajos, vidám tanulócsoport özönlött hazafelé kora délután az iskolából. Ők adták a riport címében feltett kérdésre a feleletet: Havas alatt lehet élni!
