A bürokratikus eljárások egyszerűsítését és gyorsítását, illetve az infrastrukturális beruházások támogatását kérték a háromszéki elöljárók Bukarestben – közölte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki hétfőn a municípiumok szövetségének ülésén vett rész, kedden pedig Tamás Sándor megyei tanácselnök és brassói kollégája, illetve a brassói polgármester társaságában az európai alapokért felelős miniszterrel tárgyalt.
Ha az állami intézmények nem lesznek partnerek a haladásban, és nem sikerül csökkenteni a bürokráciát, nagyon sok olyan pénz marad Brüsszelben, aminek felhasználására itthon nagy szükség lenne – jelentette ki Antal Árpád. Példát is mondott: a (brassói székhelyű) regionális műemlékvédelmi hatóság havonta egyszer ülésezik, és ha valaki valamit kifogásol egy beruházással kapcsolatosan, máris egy hónapot késik a láttamozás – a sepsiszentgyörgyi belvárosi rendezési terv például negyedik hónapja ott rostokol, mert még az oda nem illő észrevételek miatt is elnapolják a megtárgyalását. Ha a kormány nem változtat ezen a hozzáálláson, fennakadások lesznek – hangsúlyozta, és hozzátette: eddig egyedül Cseke Attila fejlesztési miniszter volt az, aki egy fölösleges szakaszt, a regionális építkezési felügyelőségeket felszámolta.
A nagyvárosok részéről az az ötlet is felmerült, hogy a környező falvakkal egy közigazgatási egységbe tömörüljenek, aminek az a magyarázata, hogy a városok általában jobban be vannak szorítva, mint a környező falvak, ahol viszont az urbanisztikai szakember és a pénz hiányzik a megfelelő fejlesztéshez (ilyen helyzetben van például a Kolozsvárral szomszédos Szászfenes). A közigazgatási egységek egyesítése egyébként most is lehetséges, van rá törvényes lehetőség, e téren pedig Antal Árpád nem híve a túlságos egyszerűsítésnek, mert az veszélyes is lehet, ha egy kis létszámú csoport (a helyi tanácsok egyszerű többsége) hoz ilyen horderejű döntéseket; a megoldás ez esetben a helyi népszavazás lenne.
Sepsiszentgyörgynek és Háromszéknek egyelőre mások a prioritásai, kedden ezeket terjesztették elő a brassói város- és megyevetővel együtt: a vidombáki repülőtér befejezéséhez kérték a kormány támogatását (erre az EU nem ad pénzt), valamint a Brassó–Bákó és a Brassó–Szeben autópálya megépítéséhez (ezeket már bele lehet foglalni a 2021–2027-es uniós költségvetési időszak nagy infrastrukturális programjába). Előbbiből nyilván a Brassótól Bereckig tartó szakasz érdekel minket, mégpedig úgy, hogy a nyomvonal minél közelebb legyen Sepsiszentgyörgyhöz, és le-, illetve felhajtó is legyen, mert anélkül nem részesülünk az autópálya által generált fejlődésből. A másik autópályánál a Szeben–Fogaras szakasz áll közelebb a megvalósuláshoz.
Az autópálya nyomvonaláról Antal Árpád elmondta: a terveknek 2023-ig kell elkészülniük (ezt már leszerződték), de a sepsiszentgyörgyi terelőúttal kapcsolatos panaszokból tanulva mindent meg fog tenni azért, hogy a földtulajdonosok tisztességes, piaci árat kapjanak a kisajátítás során. Az önkormányzat készül még területet vásárolni Szépmezőn, ezt piaci áron fogja megtenni, így a jelenlegi felvásárlási árral elégedetlen és emiatt perelő gazdák erre is hivatkozhatnak majd a bíróságon.
A terelőút megépítése egyébként várhatóan jövő tavasszal kezdődik, mert a kivitelezésre tíz cég jelentkezett, amelyek közül a napokban választják ki a nyertest, így a kitűzésnél tovább aligha jutnak az idén, különösen, ha fellebbezések is lesznek.
Antal Árpád leszögezte: ha azt akarjuk, hogy fejlődés legyen, a terelőutat és az autópályát is meg kell építeni valahova, de a kisajátítások során az államnak is tisztességesnek kell lennie a polgáraival szemben.
