Heisler András azt mondta, a zsidó közösségen belüli félelmek léteznek, de Magyarországon ma nincs olyan antiszemitizmus, amelyből direkt módon következnének ezek a félelmek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek fizikai atrocitások, ezért Magyarország ebben a tekintetben jobb helyzetben van, mint Nyugat-Európa vagy Európa más országai – tette hozzá. Azzal a példával illusztrálta a helyzetet, hogy amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában a felújítást követő első vallási eseményen felvételt szerettek volna készíteni 12 lány közös lányavatásáról, a szülők ehhez nem járultak hozzá. Attól féltek: mi lesz, ha a munkatársak, a szomszédok, ismerősök tudomást szereznek a zsidóságukról – ismertette.

Hangsúlyozta, a pozitív kormányzati döntések ellenére érzékelhető, hogy a társadalom egészében jelen van az antiszemitizmus. Minden parlamenti párt támogatóinak körében elfogadhatatlan mértékű a zsidók elutasítása és még mindig divatos az elharapott félmondatokból álló, sokat sejtető, bennünket bántó beszéd – fogalmazott. Sajnos gyakorta jobb- és baloldali politikusok is játszadoznak a holokauszt relativizálásához kapcsolódó jelekkel, ami nagyon veszélyes – mondta Heisler András.

Hann Endre, a kutatásban részt vevő Medián Közvélemény- és Piackutató intézet ügyvezető igazgatója közölte, hogy a felmérés szerint, a 2019-es adatok alapján, a felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának. A felmérést 2013 óta rendszeresen, azonos metodika alapján, 1200 ember személyes megkérdezésével végzik. Ebből kiderül, hogy a ténylegesen antiszemiták arányánál lényegesen magasabb, 2019-ben 56 százalékos volt az úgynevezett kognitív antiszemiták aránya, vagyis azoké, akik nem gondolnak magukra antiszemitaként, ám a gondolkodásukban mégis jelen vannak az antiszemitizmushoz kapcsolódó érzések. Amíg ez a csoport 2013-ban az emberek 53 százalékát tette ki, 2018-ra 63 százalékra emelkedett a számuk, ez csökkent 56 százalékra 2019-re.

Közlése szerint leginkább a rendpárti, konzervatív, szélsőjobboldali gondolkodással jár együtt az antiszemitizmus, vagyis azok hajlamosabbak az előítéletre, akik erkölcstelen dolognak tartják a homoszexualitást, korlátoznák az országban a színesbőrűek számát, szigorítanák a terhességmegszakítást és a menekültek befogadását, vagy támogatják a halálbüntetést. Ugyanakkor valamennyi párt szavazói között megtalálhatók az erősen antiszemiták. A 2019-es adatok alapján a Jobbik támogatói között volt a legnagyobb az antiszemitáknak tekinthetők aránya. Összességében viszont elmondható, hogy az antiszemitizmus nem áll a közgondolkodás előterében Magyarországon, illetve a zsidók megítélése lényegesen jobb, mint más etnikai csoportba tartozóké – mondta Hann Endre.

Félix Anikó, a kutatásban szintén részt vevő Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet operatív igazgatója közölte: Magyarországon a Nyugat-Európaitól eltérő az antiszemitizmus. A fizikai atrocitások száma csekély, ám mégis jelen van a mindennapokban. A Mazsihisz biztonsági szolgálata 2019-ben 56, 2020-ban pedig 70 antiszemita megnyilvánulást regisztrált, azok száma 2015 óta folyamatosan emelkedik. Gyűlöletbeszéd kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 31 esetet jegyeztek fel. Az úgynevezett közéleti antiszemitizmus kategóriában 2019-ben 20, 2020-ban 29 incidenst rögzítettek. Ezekben az esetekben felülreprezentált a kormányzat és a kormányközeli média.