A Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter által kidolgozott rendelet három lépcsőben, fokozatosan, a kockázati besorolások függvényében teszi lehetővé az azonnali beavatkozást. Ezeknek három formája lehet: a nagyvad elhajtása, a medve elaltatása és áthelyezése, valamint eutanázia vagy kilövés. A szaktárca vezetője szerint nem volt egyszerű feladata az RMDSZ-nek, hisz nem csak szakmailag volt kihívás megoldást találni erre az égető problémára, de azokat a rétegeket is meg kellett győzni e sürgősségi kormányrendelet indokoltságáról, akiket nem veszélyeztet nap mint nap a vad jelenléte otthonukban, településükön.

A kormány által elfogadott rendelet szerint miután az 112-es segélyhívószámon jelentik a medvetámadást, értesítik a településen működő azonnali beavatkozásra jogosult egységet, amelynek tagja a polgármester (hiányában az alpolgármester), a helyi csendőrség egy tagja, a vadásztársaság vagy a vadászegyesület technikai szakszemélyzete, valamint egy állatorvos. Amennyiben egy önkormányzatnak nincs szerződése a vadgazdálkodási alappal, vagy az adott vadgazdálkodási szakember nem tud jelen lenni a bevetésen, akkor az erdészeti őrség szakszemélyzetének kell jelen lennie.

Abban az esetben, ha a medve gyakran tér vissza a településre, és közvetlen veszélyt jelent az emberi életre, kárt tesz a javakban, jószágokban, eutanáziát vagy kilövést kell alkalmazni.

Azonnali beavatkozást lehet végrehajtani abban az esetben is, amikor a medve életveszélyes sérüléseket szenvedett. Mint emlékezetes, tavaly órákon át szenvedett egy, a vonat által elgázolt medve, míg a hatóságok Bukarestben engedélyezték az elaltatását.

A jogszabály külön kitér a bocsos anyamedvék helyzetére is: esetükben az elhajtást javasolják, és ha ez nem működik, akkor az altatást és áthelyezést kell alkalmazni. Ha az anyamedve életveszélyes sérüléseket szerez, a bocsokat azonnali hatállyal állatmenhelyre kell juttatni. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a polgármester – vagy hiányában az alpolgármester – által vezetett csapat a helyszínen hozzon döntést, nem kell senki máshoz fordulniuk jóváhagyásért.

A törvény elfogadását többhetes konzultáció előzte meg, a jogszabály végigjárta a tárcaközi egyeztetés minden formai és jogi lépcsőfokát, az azonnali eljárást felügyelő intézményeket, az Országos Környezetvédelmi Hatóságot és annak megyei kirendeltségeit, az Országos Erdőgazdálkodási Őrséget, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (ANSVSA), a medvetámadás helyszínének önkormányzati intézményeit, valamint a medvéket befogadó rezervátumokat és gondozóközpontokat.

Szép Róbert, az RMDSZ által vezetett környezetvédelmi minisztérium államtitkára rámutatott a sürgősségi kormányrendelet technikai részleteire: „Az elaltatott és áthelyezett példányokra nyomkövető nyakörv kerül, amelyet a környezetvédelmi szaktárca költségvetéséből fedeznek. Továbbá, mint minden sürgősségi kormányrendelet elfogadása után, a szaktárcának el kell fogadnia az alkalmazási módszertant is. Mindeközben a sürgősségi kormányrendelet már hatályban lesz, így az önkormányzatoknak megadatik a lehetőség arra, hogy mindaddig, amíg az adminisztratív procedúrák tisztázódnak, a vadásztársaságokkal és az állatorvosokkal kötött szerződés hiányában az erdészeti őrség szolgáltatásait vegyék igénybe.”

A medve elaltatásának, áthelyezésének költségeit, valamint az eutanázia és a kilövés anyagi fedezetét a helyi önkormányzatok állják a vadászegyesülettel vagy állatorvossal megkötött szerződés alapján. A környezetvédelmi minisztérium a következő 60 nap során egy újabb rendeletben állapítja meg az áthelyezés, illetve a kilövés standard díjszabását. Kihágásnak minősül az, ha valaki megpróbálja megakadályozni az azonnali beavatkozást, a büntetés mértékét 7 és 10 ezer lej között állapították meg, amit a csendőrség vagy a rendőrség szabhat ki.