Magyarország a 15. században betöltött szerepéhez hasonlóan a 21. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illetve az Európai Unió külső határainak megvédésében – jelentette ki Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal emléknapján a budapesti Halászbástya tövében álló Hunyadi János-szobornál tartott ünnepségen tegnap.
Németh Szilárd hangsúlyozta: ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja, máig élő példaképe a hazafiságnak, az önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, az európai összefogásnak és a kereszténységnek. Nándorfehérvár megvédése csak annak volt köszönhető, hogy Hunyadi János és Szilágyi Mihály, a vár kapitánya saját jövedelméből finanszírozta Magyarország kulcsának védelmét. A többszörös túlerőben lévő török hadsereg 1456. július 4-től ostromolta a várat, ám a viadal 22-én, a középkori magyar hadtörténet egyik legdicsőbb epizódjaként Hunyadi János seregeinek fényes győzelmével ért véget – emlékeztetett Németh Szilárd. Hangsúlyozta, hogy a győzelem hőseire ma is kegyelettel és tisztelettel, méltó módon kell emlékeznünk. Ezért nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává az Országgyűlés 2011-ben.
A Hunyadiak felmutatták mindazt, ami az Árpádokat naggyá tette, olyan alapelveket őriztek, mint a szuverenitás, az integritás, az autonómiák támogatása és a hit – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere tegnap Budapesten a Magyarságkutató Intézet Hunyadiak és Corvinok című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciájának megnyitóján. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Szent Istvánnal olyan birodalom jött létre, amelyet apostoli király irányított, s egy lassan kiteljesedő eszmerendszer, a Szent Korona jegyében fogta össze az itt élő népeket. Ebből alakultak ki a rendek, majd a nemzet.