Fizetett szabadnapokkal próbálják oltásra buzdítani a lakosságot az ország vezetői, akik amúgy már meglehetősen lazán viszonyulnak a koronavírus-járványhoz, és annak negyedik hulláma – amely minden jel szerint Romániában is kezdődik már – inkább a szakembereket foglalkoztatja.
Az orvosok, egészségügyiek máris aggódnak, és joggal, hiszen a nehezét ők viszik a bajnak, a politikusok ebben is csak valamiféle kampányt látnak, és bevett szokás szerint ilyen-olyan mézesmadzagokkal igyekeznek megvásárolni az emberek jóindulatát. Igaz, az oltás vagy annak megtagadása is egyféle választás, de az a taktika, amely a beoltottaknak járó kedvezményeket a beoltatlanok riogatásával váltogatja, egész egyszerűen megalázó, és nem is eredményes.
A kormány azonban képtelen az emberekhez szólni, az egész központi kommunikáció száraz és emészthetetlen, és még a számok sem megbízhatóak, a megyénként nagyon eltérő mértékű teszteléstől a koronavírus-fertőzés következtében elhalálozottak számáig, ami az utólagos (még be nem fejezett) kiigazítások során egyharmadával emelkedett. Rájátszik minderre a politikusok alacsony hitele (a születésnapját kétszer is szabályszegően ünneplő Ludovic Orban, a korlátozásokat az általa meghirdetett oltási küszöb elérése előtt feloldó Florin Cîțu csak a lista eleje), a szakemberek marginalizálása, és persze az is, hogy legalább nyáron, a rövid szabadság idejére az emberek szeretnének megfeledkezni a gondjaikról. Ezek azonban nem tűnnek el, egy-két hónap múlva újra megszorítások jönnek majd, és nem csak a beoltatlanok számára, hiszen megint nehezebbek lesznek a hétköznapok, korlátozottabb a közösségi élet, körülményesebb az orvoshoz való jutás. Romániában az átoltottság nem éri el a 30 százalékot, és akkor is távol állunk a 70 százalékos nyájimmunitástól, ha azokat is hozzáadjuk a védettséggel rendelkezőkhöz, akik úgy estek át a fertőzésen, hogy nem kerültek be a nyilvántartásokba. A delta variáns által okozott negyedik hullám elkerülhetetlennek látszik, ősszel várhatóan megint megtelnek a kórházaink és kiürülnek az iskoláink.
Fel van erre készülve Románia? Egészségügyi szempontból biztosan nincs, hiszen nem titok, hogy a személyzet a más betegségekkel küzdők kezelésére sem elég, kórházaink zöme pedig továbbra is tűz- és fertőzésveszélyes. Az oktatási feltételek sem javultak ugrásszerűen, most sincs biztosítva a gyermekek esélyegyenlősége, hozzáférése az online órákhoz. Segít ezeken a gondokon az újabb szabadnap vagy más ajándék? Az oltási hajlandóságot nemigen növelte semmi, a tervezett százezer helyett tízezernél alig többen adatják be maguknak a szert naponta, s bár ez a kampányt irányító hadseregnek is kudarca – hiszen a legnagyobb, 68 százalékot meghaladó bizalom ezt az állami intézményt övezi Romániában –, és a legmagasabb katonai vezetőnek, Klaus Iohannis államfőnek is, aki tavaly (egészen a decemberben záruló választásokig) még nagyon aktívan részt vett a közéletben, azóta azonban ismét visszavonult, a jelek szerint más prioritásai vannak. A kormányfőnek is: szeptember végéig a pártelnökségért hajt. Addig elkésik a megelőzéssel, de hát ez mellékes, szóba hozni is csak csendzavarás.