A Magyarok Kenyere – 15 Millió Búzaszem programhoz kapcsolódó újabb eseményre került sor Háromszéken. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) falugazdászainak rendezésében első alkalommal szerveztek Búzaszemlét. Az egész napos program során agráradminisztrációs szakemberekből, gazdákból, falugazdászokból álló csoport látogatott meg több növénytermesztő farmert, akik nagyobb területen termelnek búzát a maksai határban.
Az aratás kezdetét megelőző napokra időzített Búzaszemle szakmai napként is értelmezhető, hiszen a látogatók a búzatermesztés helyzetéről, a táblák minőségi és mennyiségi részleteiről, termesztési technológiákról folytattak szabad beszélgetést a gazdákkal – olyan termelőkkel, akik a korábbi években már jelentős felajánlásokkal járultak hozzá a Magyarok Kenyere programban zajló adománygyűjtéshez. „Nagyon örülök, hogy megteremtődött a lehetőség a Búzaszemle lebonyolításához. A Magyarok Kenyere program részeként zajló események között ez a legszakmaibb, itt tényleg a technológiákról, a fajtahasználatról van szó, ami nagyon fontos dolog. Egyfajta tapasztalatcserét jelent, a tapasztalatok megosztását, és az is fontos, hogy itt nem az érdekelt beszállítók dicsérik egyik vagy másik fajtát, a használt vegyszereket, hanem a gazdák a saját bőrükön tanultakat osztják meg másokkal” – mondta az eseményen jelen lévő Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja.
Csak tavasszal adnak el búzát
Maksán elsőként Deszke János farmer búzatábláját keresték fel a vasúti átjáró közvetlen közelében. A gazda elmondta: több mint tizenegy hektáros a parcella (ezzel együtt összesen 120 hektáron termel búzát – szerk. megj.), Ingenio fajtájú búzával vetették be az ősszel. Német eredetű fajta, de Magyarországon is hozzájárultak fejlesztéséhez – magyarázta Deszke. C2 szaporulatú vetőmagot vásároltak, tavaly hektáronként 8700 kilogrammos átlagtermést adott. „Most is gondolok ennyire, még jobbra is, ha az idő velünk tart” – fűzte hozzá. 290 kilogrammot vetettek hektáronként. Nagyon jó a fajta sikértartalma, malomipari felhasználásra kiváló. Épp ezért az értékesítéssel nincs gond, megvan az állandó felvásárló ügyfelük. Eladásra azonban csak tavasszal, március után kerül sor, akkor jobb a búza ára. Most kilónként 75–80 banit ígérnek, jövő év elején elérheti az egy lejt is. Megtehetik, hogy tavaszra hagyják az eladást, hiszen 2500 tonnára van raktározási lehetőségük. Akkor aratják le a búzát, amikor a szemek nedvességtartalma legalább 15 százalékra csökken, ez lehetővé teszi a minden további beavatkozás nélküli tárolást. Saját arató-cséplő géppel végzik a betakarítást. A Claas Tucano típusú gép 7,5 méteres asztallal rendelkezik – mutatta be gazdaságának búzatermesztési ágát Deszke János.
Rákérdeztünk: gondolkodik-e a biobúza termesztésén? „Hát nem. Az egy külön világ, de legfőképp a biotermékek ára sincs ott, hogy megérje a termesztést ekkora területen. Kisebb területeken esetleg, de akkor is nagyon meg kell keresni a felvevőpiacot” – jött a válasz.
A vetésforgó szempontjából is fontos
Badi Gyula egy francia eredetű, Exotic fajtájú búzával bevetett parcellára vitte ki a látogatókat. A tízhektáros táblát tavaly október 17-én vetették be. Általánosságban jónak mutatkozott a kultúra, de néhány helyen a pangó víz károkat okozott. 260 kilogrammot vetettek hektáronként, a növény jól bírta a telet, főként, mert január-februárban elégséges hóréteg is fedte a talajt. A vegetáció során kétszer permeteztek gombakártevők ellen. Január végén 250 kilogramm hektáronkénti műtrágyával pótolták a talaj tápanyagtartalmát, ezt áprilisban újabb kétszáz kilogramm követte. A farm átlagos búzatermése hét tonna hektáronként, erre számítanak idén is – számolt be Badi Gyula. A cséplést legtöbb egy héten belül kezdik el – ha az idő is engedi, nem lesz eső.
Hogy mennyi lesz az ára? Ez a nedvesség, a beltartalom, a sikértartalom függvényében fog eldőlni. A burgonya mindenképp jövedelmezőbb, de a búzára, kukoricára is szükség van a legalább hároméves vetésforgó szempontjából. Az is előnyös a búzatermesztésnél, hogy nem igényel költséges talaj-előkészítést a vetéshez. Burgonya után elégséges a kétszeri tárcsázás – hangzott el.
Hodor János két egymás mellett lévő parcellán az Apache és az újnak számító Airbus fajtát mutatta be – egyik csóréfejű, másik kalászos. Érésig még van hátra, de ebben az is közrejátszik, hogy tavaly november 15-én vetettek, elég későn. A héttonnás átlagtermés a megszokott, de volt olyan parcellája is már, ahol 11 tonna termett hektáronként.
Hodor a kísérletező gazdák közé tartozik, így magyarországi fajtákat is kipróbált. Tavaly vetett először Nádor fajtát, idén is van 15 hektáron. De az Apache jobban terem. Ami közös a Nádorban, Apache-ban és Airbusban, hogy kitűnő malmi búzák, beltartalmuk kiváló – jegyezte meg Hodor János.
Folytatják az adománygyűjtést
A beszélgetések során Szabó Ákost, az SZGE igazgatóját kértük, vonjon párhuzamot a Maksán látottak és a Hargita megyei búzatermesztés helyzete között. „Nálunk nem lesz héttonnás átlag. Általánosságban azt látom, Háromszéken és Csíkban is jó termésre lehet számítani, jobb, mint amire a hideg tavasz után számítottunk. Reméljük, a piaci ára is jó lesz. Az idei év nem a burgonyáé, reméljük, legalább a búzáé lesz” – mondta az igazgató, aki maga is farmot vezet. Összegzésként elmondta: a nap folyamán meglátogatott gazdaságok a maguk során elég jó búzatermésre számíthatnak. „Biztos vagyok benne, ahogy a tavalyi évben is, amikor a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete több mint száz tonna terményt gyűjtött a Magyarok Kenyere program keretében a rászorulók számára, idén is számíthatunk ezeknek a gazdáknak a támogatására” – ösztönözte adományozásra a meglátogatott gazdákat és másokat Szabó Ákos.
