A keleti nyitás politikája bevált, és Magyarország sokat profitált a türk országokkal folytatott gazdasági együttműködésből – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Baghdad Amreyevvel, a Türk Tanács főtitkárával közös sajtótájékoztatóján tegnap Isztambulban. Újságírói kérdésre kitért Magyarország esetleges afganisztáni szerepvállalására is a NATO-csapatok kivonulása után.
Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és tizenegy év után elmondható, hogy a stratégia a bírálatok ellenére bevált – mondta a tárcavezető. Az idei év volt a harmadik, amikor a keleti országokból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, miközben az exportpiacokat is jelentős mértékben bővítették. A keleti nyitáson belül különös jelentősége van a türk világgal folytatott együttműködésnek. Magyarországot különleges érzelmi kapocs fűzi a türk országokhoz, hiszen történelmi-kulturális örökségünkben számos közös pont található – fűzte hozzá Szijjártó. A felek közötti bajtársias szolidaritás a koronavírus-világjárvány legnehezebb időszakában is megjelent: a Türk Tanács öt tagállama közül négy segített Magyarországnak az első hullámban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával – emelte ki Szijjártó Péter. A második hullám során pedig már mi is tudtunk segíteni, miután felépültek a magyar kapacitások – mondta.
Rámutatott: tíz év alatt 77 százalékkal nőtt a magyar export a Türk Tanács tagállamaiba, azaz Azerbajdzsánba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Törökországba és Üzbegisztánba. Eközben a kereskedelmi forgalom megduplázódott, és csak idén eddig 43 százalékkal nőtt a magyar kivitel ezekbe az országokba. A tárcavezető megjegyezte: a Türk Tanács országaiba irányuló export növekedése jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság kívánt mértékű növekedéséhez. Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország csatlakozik a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségéhez, amelynek következő üzleti fórumát Budapesten szervezik szeptemberben. Emellett az ország részt vesz a Türk Befektetési Alap és a Türk Fejlesztési Bank létrehozásában.
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország nem azért csatlakozott a Türk Tanácshoz, hogy bővítse azoknak a szervezeteknek a listáját, ahol megfigyelőként van jelen, hanem azért, mert úgy látja, hogy a világgazdaság jövőbeni növekedéséhez ez a térség nagyban hozzá fog járulni. Aki a világnak ebben a részében hamar meg tudta vetni a lábát, az sokat profitálhatott belőle.
Szijjártó Péter egy Magyarország esetleges jövőbeni afganisztáni szerepvállalását firtató kérdésre válaszolva megjegyezte: számítani lehet rá, hogy tömegek indulnak meg Afganisztánból, ha a tálibok átveszik az uralmat az országban. Aláhúzta: a NATO-csapatok kivonulását követően valahogyan biztosítani kell, hogy ez ne történjen meg, és az ország ne váljon a terrorizmus és a migráció melegágyává. Ennek mikéntjéről egyelőre zajlanak az egyeztetések, de Magyarország kész hozzájárulni ahhoz, hogy a migrációs hullámokat Európa határaitól minél távolabb állítsák meg – nyomatékosította a tárcavezető.
Baghdad Amreyev, a Türk Tanács főtitkára elmondta: jelentős lépés volt a török világ számára, hogy Magyarország 2018-ban megfigyelőként csatlakozott a tanácshoz. Rámutatott: ezt követően komoly együttműködés vette kezdetét, amely gyorsan fejlődött, főleg gazdasági téren. A felek stratégiai együttműködésének egyik szimbolikus lépése az volt, hogy 2019-ben Budapesten megnyitották a Türk Tanács európai képviseleti irodáját.