ISMÉT EMBERT ÖLT A MEDVE. Egy nappal a Hargita és Suceava megye határán történt medvetámadás után – amelynek során egy 26 éves pásztor meghalt, 45 éves társa pedig életveszélyes sérülésekkel került kórházba – Maros megyében is vélhetően medvetámadás áldozata lett egy idős pásztor.
Szombaton éjféltájban a fia jelezte a hatóságoknak, hogy 80 éves édesapja nem tért vissza a Gernyeszeg községben található esztenára. Az idős pásztor holttestét az esztenától háromszáz méterre találták meg, több sérülést szenvedett, valószínűleg vadállat támadta meg. Kolcsár Gyula polgármester a helyi sajtónak azt mondta: a pásztor fia 20 óra körül hagyta el az esztenát, s mire visszaért, nem találta ott az apját. Egy marosteleki családról van szó, az esztena Kisszederjesen található. A történteket a rendőrség vizsgálja, egyelőre gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indítottak eljárást. (Maszol)
JELENLÉTI OKTATÁS LESZ. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter meg van győződve arról, hogy a koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma nem lesz annyira agresszív, hogy megakadályozza az iskolákban a hagyományos, fizikai jelenléttel zajló oktatást. Vasárnap tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: szükség van a fizikai jelenléttel zajló oktatásra, nem csupán a további lemaradások megakadályozása, hanem a tanulók egészséges szociális élete miatt is. Az online oktatás – miközben tagadhatatlanul hozzájárult a digitális képességek fejlesztéséhez mind a pedagógusok, mind a diákok körében – nagy lemaradásokat okozott, és ezeket nagyon nehéz bepótolni. Cîmpeanu úgy látja: „ha mégis online oktatásra kényszerülünk, a lemaradások tovább mélyülnek és hosszú távú negatív következményeket idéznek elő”, de inkább derűlátóan nyilatkozott a pandémia esetleges negyedik hullámáról, és biztos abban, az oktatási intézményekben továbbra is példásan be fogják tartani a járvány okán előírt óvintézkedéseket, akárcsak eddig. (Agerpres)
A MAGYAROK A LEGKONZERVATÍVABBAK. Az RMDSZ szavazótáborának elsöprő többsége, 95 százaléka konzervatívnak vallja magát, mikor a nem heteroszexuális személyek jogairól van szó, csupán 5 százalék tartja magát „haladónak”. Messze lemaradva követi a magyarokat a szociáldemokraták tábora, ahol 68 százalék a konzervatívok, 12 százalék a haladók aránya, 20 százalék pedig valami más. Harmadik helyen az AUR áll, ahol 60 százalék a konzervatívok, 36 százalék a magukat haladóknak vallók aránya, és csak 4 százalék a határozatlanoké. A legkiegyensúlyozottabbnak e téren a nemzeti liberális párt hívei, akiknek 49 százaléka konzervatív, 45 százaléka haladó, 6 százaléka pedig egyik sem. A lista túlsó végén az MRSZ–PLUS áll, ahol mindössze 15 százalékra rúg a konzervatívok aránya, és 85 százalékos a progresszíveké. Összességében a válaszadók 45 százaléka mondta azt, hogy konzervatív, 32 százalék progresszívnak tartja magát, 19 százalék nem tudta meghatározni az álláspontját, 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni. A 903 fős mintán végzett felmérés hibahatára 3,2 százalék. (Főtér)