A világörökség részévé nyilvánította tegnap az aranybányászatáról híres Verespatakot és környékét a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán az UNESCO Világörökség Bizottsága. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.
A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis államfő, aki szerint Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter – aki éppen Verespatakon tartózkodott tegnap, hogy számba vegye a múlt heti árvizek pusztításait – úgy vélte: a döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben. A kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az MRSZ–Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen.
Verespatak polgármestere, a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. Az elöljáró úgy látja, az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.
A tegnapi döntés annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Roșia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de mintegy 15 éven keresztül hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével, ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára. Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Verespataknak a világörökség részévé való nyilvánítását a Dacian Cioloș által vezett szakértői kormány 2016-ban kezdeményezte. Bukarest akkor az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Verespatakon ma is látogathatók azok a föld alatti járatok, amelyeket a római birodalom aranybányászai ástak mintegy 1900 évvel ezelőtt.
