A megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség vezetője szerint a cégek mintegy 40 ezer foglalkoztatottjukról nyilatkoznak a pénzügynél, az ügynökség által is elérhető adatok szerint a dolgozók 75 százalékát minimálbérrel alkalmazták.

Kelemen Tibor lapunknak hangsúlyozta, kizárólag azokról van szó, akiket a magánvállalkozások, cégek foglalkoztatnak. Ugyanakkor olyan háromszéki vállalkozásról is tudnak, ahol nagyságrendekkel magasabb bért fizetnek ki egy-egy alkalmazottnak – mondta. Kifejtette azt is, az állami intézmények nem tudnak beavatkozni a magánszférába, rávenni a vállalkozásokat, hogy magasabb béreket adjanak. A helyzet ellenére alkalmazások történnek megyeszerte, havonta 230–240 új munkaviszonyt jegyeznek több ágazatban is. Emellett más megyékbe is toboroznak nálunk a munkaadók – tette hozzá, Brassóból építőipari cégek, míg Szeben megyéből gyárak népszerűsítik ajánlatukat: szállást, étkezést, három hónap munkaviszony után pedig bérújratárgyalást ígérnek.  

Helytelen információk?

Miklós Zoltán, az RMDSZ parlamenti képviselője tegnapi közleményében megdöbbentőnek és félrevezetőnek minősítette a megyei munkaerő-ügynökség vezetőjének nyilatkozatát, miszerint a háromszéki munkavállalók 75 százaléka minimálbért keres. „A valóság ennek éppen fordítottja, a Kovászna megyei alkalmazottak 28,19 százaléka keres minimálbért, tehát a Háromszéken dolgozók közel háromnegyedének nagyobb a fizetése, mint a szavatolt bérminimum” – fogalmazott Miklós Zoltán. Kifejtette, nincs ugyan hozzáférése ahhoz az adatbázishoz, melyre a munkaügyi igazgató állítását alapozza, „ám ez első olvasatra is valószínűtlen. Egyszerű logika szerint, figyelembe véve a 2710 lejes Kovászna megyei nettó átlagfizetést, ha az alkalmazottak 75 százaléka minimálbért keresne, a fennmaradó 25 százaléknak havonta 6802 lejt kellene kézbe kapnia” – mutatott rá. Emlékeztetett arra is, hogy a munkaerőpiacon háromféle minimálbér van érvényben: 2300 lej a bruttó általános garantált bérminimum, 2350 lej a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bruttó minimálbére és 3000 lej az építkezésben dolgozók bruttó minimálbére. Úgy vélte, ahhoz, hogy világos kép körvonalazódjon, a különböző állami intézmények adatainak összevetésére lenne szükség.  

Miklós Zoltán beszámolt arról is, hogy a munkaügyi minisztérium idei adatai szerint Romániában összesen 5,5 millió egyéni munkaszerződést tartanak nyilván, melyekből 1,58 millió minimálbéres. Ez azt jelenti, hogy országos szinten a munkaszerződések 28,73 százaléka minimálbérre van bejegyezve – mutatott rá. „Ugyanazon forrás szerint Kovászna megyében 13 878 minimálbéres munkaszerződés létezik, amiből 10 241 általános minimálbér (bruttó 2300 lej), 1684 diplomásoknak szavatolt minimálbér (bruttó 2350 lej), illetve 1953 szerződés vonatkozik az építkezésben érvényes minimálbérre (bruttó 3000 lej)” – részletezte.

A képviselő közleményében rámutatott, a megyei pénzügyi hivatal legfrissebb adatai szerint Háromszéken a magán- és közszférában összesen 49 229 teljes és részmunkaidős munkaszerződést jegyeznek. „Ebbe beletartoznak a más megyében bejegyzett cégek háromszéki munkapontjain dolgozó alkalmazottak (bankok, üzlethálózatok, üzemanyagtöltő állomások, biztosítócégek stb.) is. Mindez azt jelenti, hogy a Kovászna megyében dolgozók munkaszerződéseinek 28,19 százaléka minimálbéres. A fenti adatok tükrében kijelenthető, hogy a háromszéki cégeknél dolgozók több mint 70 százaléka a minimálbér fölött keres, és ezzel az aránnyal a Kovászna megyei helyzet jobb az országos átlagnál” – fogalmazott az RMDSZ parlamenti képviselője.