Antal Árpád elmondta, egyre több európai uniós statisztika azt mutatja, hogy a tagországok közül Romániában jár a legkevesebb gyerek bölcsődébe, országos szinten négy százalék körül, legalábbis Cseke Attila fejlesztési tárcavezető legutóbbi látogatásakor ez derült ki, ami az jelenti, hogy a működő bölcsődék száma nem éri el a négyszázat. Sepsiszentgyörgy jobban áll, és az önkormányzat tovább szándékszik bővíteni a bölcsődei csoportok számát. Ez már ősztől megtörténik, de új bölcsődéket is szeretnének építeni.

Antal Árpád kitért az intézményfenntartás kérdéseire is, elmondta: eddig a működéshez szükséges teljes összeget az önkormányzatoknak kellett előteremteniük, annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek volt egy törvénykezdeményezése, amelyet el is fogadott a parlament. Ez arról szólt, hogy az oktatási rendszerhez hasonlóan – a bölcsődék nem oda tartoznak, hanem a szociális szolgáltatási rendszerhez – a bölcsődék is úgynevezett fejpénzt kapjanak a gyerekek után. A kormányok folyamatosan halogatták, jelenleg egy sürgősségi rendelet 2022 januárjáig tolta ki a rendelkezés életbelépését. A szövetségnek a koa­lícióban sikerült elérnie, hogy már idén szeptembertől alkalmazzák a jogszabályt. Két szempontból is nagyon fontos lenne, egyrészt újabb bölcsődei csoportok jöhetnek létre az elkövetkező években, mivel az önkormányzatoknak már nem kell attól félniük, hogy miből finanszírozzák ezeket, másrészt minél több csoport jön létre, az annál nagyobb segítség a családoknak. Antal Árpád szerint ez utóbbi érv mentén vállalta Sepsiszentgyörgy önkormányzata a bölcsődék fenntartásának évi kétmillió lejt meghaladó költségét.

A megyeszékhelyen ősztől 16 bölcsődei csoport működik majd – kettővel több, mint eddig –, hét-hét az Ady Endre-, valamint a Gödri Ferenc-iskolához tartozó, kettő a Kós Károly úti ún. „svájci villa” épületében. A gyerekek jelenléte változó, a fogadóképesség hetven százaléka lefedett, azaz átlagban 12–14 kisgyerek jár ezekbe a csoportokba.