Az idei volt a legrosszabb július a globális erdőtüzek szempontjából 2003, a műholdas mérések kezdete óta – közölték friss adatok alapján szakemberek. A szélsőséges hőség és az elhúzódó aszályok szította erdő- és legelőtüzekből 343 megatonna szén-dioxid szabadult fel, ami nagyjából egyötöddel több a 2014-ben mért korábbi júliusi globális csúcsnál – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.
„Ez az év egyértelműen kimagaslik. Az idei júliusi globális mutató az eddigi legmagasabb a mérések 2003-as kezdete óta” – mondta Mark Parrington, az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) kutatója. A példátlan nyárközépi tüzek a közelmúlt azon elkeserítő jelenségei közé tartoznak, amelyek az ember okozta globális felmelegedés pusztító hatásait szemléltetik.
A több száz tonnányi szén-dioxid több mint fele két olyan régióból – Észak-Amerika és Szibéria – szabadult fel, amely szokatlanul meleg és száraz időjárásnak van kitéve. Kanada nyugati részén és az Egyesült Államokban hosszúra nyúlt és erős hőhullámok előzték meg az erdőtüzeket. Szibériában a jakutföldi tajga nagy részét lángok és mérgező füstfelhők borítják, amelyek egészen az Északi-sarkig elértek.
A mediterrán térség keleti és középső részén sok helyen szokatlanul vad felütéssel kezdődött meg a tűzszezon. Múlt héten a törökországi tüzek hőintenzitása négyszer magasabb volt a korábbi napi országos rekordnál. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer szerint a közel-keleti országban idén eddig 128 ezer hektárnyi – az átlagosnál nyolcszor nagyobb – terület vált a lángok martalékává.
Olaszországban a június közepén mért szinte nulláról csaknem 80 ezer hektárra nőtt a felperzselt területek kiterjedése, ami négyszerese a 2008–2020 közötti átlagnak. Cipruson nyolcszoros, Görögországban kétszeres a növekedés. Spanyolországban, Franciaországban, Albániában és Észak-Macedóniában ugyancsak magasabbak a mutatók a normálisnál. A régióban legalább nyolc ember meghalt, százakat kellett kórházba szállítani és ezreket evakuálni, köztük népszerű nyaralóhelyekről és természetvédelmi területekről. Olaszország a legsúlyosabban érintett nemzetek közé tartozik: az ország az eddig mért második legpusztítóbb tűzszezonját éli, különösen a déli részeken. Ahogy a meleg idő folytatódik, úgy a veszélyek is egyre kiterjedtebbé válnak. Dél-Európa csaknem egészén rendkívül szélsőséges vagy szélsőséges tüzek kockázatára figyelmeztetnek. A régió zömét továbbá aszály is fenyegeti.
A szakemberek szerint az Európát sújtó nagy tüzek száma növekedni fog és egyre nagyobb területeket érint. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy idén nyáron Finnországban is éles növekedést tapasztaltak az erdőtüzekben. A világ sok részén még nem tetőzött az idei tűzszezon. Ez különösen igaz Dél-Amerikára és Afrikára, amelyek Európához képest jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá az erdőtüzek okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz.
Extrém légköri szárazság
A történelemben mindig voltak erdőtüzek, az időjárásnak mindig voltak szélsőségei – mondta Steier József klímakutató a Magyar Nemzetnek a görögországi erdőtüzek kapcsán. Kiemelte, hogy négy éve extrém légköri szárazság figyelhető meg. Ennek oka, hogy a Föld nagy vízrendszerei sérültek, és a talaj, valamint a légköri szárazság miatt a tűzveszély a sokszorosára növekszik. A klímakutató hangsúlyozta azt is: nem véletlen, hogy a Földközi-tenger térségében történnek ezek a tűzvészek, ugyanis a medencének nagyon sajátos az élővilága, többek között rendkívül gyúlékony fenyőfélék találhatók a térségben. A másik veszélyes tényező a sziklás talaj, ugyanis ez rendkívüli módon tárolja a hőt, így megakadályozza, hogy a környezet éjszaka felfrissüljön, ezáltal fokozottan pusztítja a növényzetet is.
