Női vezetői is lehettek egy bronzkori kultúrának az Ibériai-félszigeten, erre utalnak egy új spanyol tanulmány eredményei.
A dél-spanyolországi La Almoloya adott otthont az argar kultúrának, amely az első, bronzot használó közösségek között volt. Az ott feltárt temetkezési hely a régészek szerint egyike a legpompásabb bronzkori síroknak, amelyeket ebből a korszakból Európában találtak. A feltárás során előkerült maradványok vizsgálata vezetett olyan következtetésekhez, amelyek szerint nők is lehettek az Ibériai-félszigeten Kr. e. 1550-ig virágzó, erősen tagolt társadalom vezetői között.
2013 óta több mint tucatnyi kutató dolgozik a La Almoloya régészeti helyszínen. Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy az argar kultúra társadalma komplex településeken élt, temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodott. A kultúra Kr. e. 2200 körül bukkant fel, nagyjából 2500 négyzetkilométert foglalt el az Ibériai-félsziget délkeleti részén, és 650 év elteltével ért véget. A kultúrában élők az egyik első államszerű társadalmat alkották, erős elitjük a sziklákon épített, megerősített településeken lakott. Készleteik és raktáraik voltak, valamint igazgatásra szánt középületeik.
Az Antiquity folyóiratban március 11-én megjelent új tanulmány egyik legfontosabb felfedezése egy olyan sír, amelyben egy nőt és egy férfit temettek el egy nagy kerámiaedényben, akik a Kr. e. 17. század közepén, feltehetőleg egy időben hunytak el.
A két ember maradványai mellé 29 értékes tárgyat helyeztek el, ezek csaknem mindegyike a nőhőz tartozott, aki 25–30 éves korában halt meg. „Úgy tűnik, minden, amihez ért, ezüstből volt” – mondta el Christina Rihuete, a barcelonai egyetem kutatója. A finoman megmunkált tárgyak között voltak karperecek, gyűrűk és egy ritka koronaszerű diadém is. A sírban mintegy 230 grammnyi ezüstöt találtak, ami abban a korszakban 938 napi bérrel egyenértékű volt. A társadalomban a nők vezető szerepéről tanúskodnak más leletek is: hasonló diadémokat találtak további női maradványokat őrző sírokban, és a nők sírhelyeire később elit harcosokat is temettek, ami szintén azt igazolja, hogy a sírhelyeknek kiemelt státuszuk volt.
Különösen izgalmas, hogy a legutóbbi leletek egy bronzkori palota feltárásakor kerültek elő, s mivel az épület politikai célokat szolgálhatott, ez arra is utalhat, hogy a nők hatalma a politikából fakadt – fejtette ki Rihuete. A férfiak lehettek a társadalomban a harcosok, ezt igazolja, hogy számos férfi sírban kardokat találtak.
A kutatók szerint a tehetős elitet valamiféle adórendszer támogatta. Nyugat-Európában abban az időben nem volt erre példa, az Ibériai-félsziget többi részén lévő emberek független, 50–100 fős, önfenntartó közösségekben éltek.
Az argar kultúra települései a Kr. e. 16. századra néptelenedtek el, feltehetően belső lázadások okozták a hanyatlásukat. „A nő halála után az egész település leégett. Amíg a görögök és a föníciaiak meg nem érkeztek a félszigetre, nem láthatunk semmi ehhez hasonlót sem építészetben, sem politikai dimenziókban” – idézte a The Guardian brit napilap Roberto Rischt, a barcelonai egyetem egy másik kutatóját. (MTI)
