Afganisztán romló biztonsági helyzete miatt Németországból egyelőre nem szállítanak vissza a hazájukba az ázsiai országból származó elutasított menedékkérőket – jelentették be tegnap Berlinben. A hazaszállítások felfüggesztéséről Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter döntött – közölte a tárca szóvivője.
Ez fordulat a német kormány hozzáállásában, mert a miniszter egy augusztus 5-én kelt és az Európai Bizottságnak címzett levélben a belga, a dán, a görög, a holland és az osztrák belügyminiszterrel együtt még a hazaszállítások folytatása mellett érvelt és kifejtette, hogy a felfüggesztés még több afgánt ösztönözhet arra, hogy hazájából elinduljon az Európai Unió felé.
Időközben tovább erősödött a szélsőséges iszlamista tálibok befolyása Afganisztánban, és erősödött a hazaszállítások leállítására irányuló nyomás a német kormányon. Így például kedden 26 segélyszervezet kérte ezt a berlini vezetéstől egy közös felhívásban.
Az afgán állampolgárok a Németországba érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotják. Az idei első félévben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) benyújtott 58 927 menedékjogi kérvény 12,9 százalékát adták be afgánok – 7587 fő –, akik így a kérvények 44,9 százalékát benyújtó szíriai állampolgárok után a második legnagyobb csoportot tették ki.
Az utóbbi években rendre nagyjából tízezer körül volt az afganisztáni állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, tavaly például 9901, 2019-ben pedig 9522. Az elfogadott kérelmek aránya rendre 50 százalék körül van. Az elutasított menedékkérők egy részét hazaszállítják. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint 2016 óta nagyjából ezer afgánt – 2020-ban 137-et, 2019-ben 361-et, 2018-ban 283-at, 2017-ben 121-et, 2016-ban 67-et – szállítottak haza.
Hollandia sem toloncol
A holland ügyvivő kormány úgy döntött, hogy hat hónapig nem toloncol vissza Afganisztánba egyetlen olyan afgán állampolgárt sem, aki nem jogosult a menekültstátuszra. Ankie Broekers-Knol igazságügyért és belbiztonságért felelős államtitkár úgy indokolta a döntést, hogy az ázsiai országban a kormányellenes tálibok előretörése miatt a helyzet túlságosan veszélyessé vált ahhoz, hogy kitoloncolásokat lehessen végrehajtani. A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg a menedékre nem jogosult afgán állampolgárok. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek mellett az ellenzéki és a koalíciós pártok is hevesen bírálták, továbbá az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztését javasolták a rendkívüli mértékben romló biztonsági helyzet miatt.
A szélsőséges tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Az elmúlt napokban számos várost elfoglaltak, és a 34 tartományi székhelyből kilencet az ellenőrzésük alatt tartanak. Ezek közül hét az ország északi részén található, amely eddig kitartó ellenállást tanúsított a tálibokkal szemben. Az amerikai hadsereg szerint az afgán főváros, Kabul 30 napon belül eleshet.
