Melegem lesz, gátat rakok,
megduzzasztom a patakot,
mintha csak a tenger volna,
úszni fogok lubickolva.
Fűbe fekszek, úgy napozok,
közben képregényt lapozok.

A hegyekben sziklát mászok,
pihenés helyett horgászok,
és amikor hazajövök,
íjat hajtok, célba lövök.
Biciklizek egy keréken,
vagy focizok lent a réten,
és ha nagyon ellankadok,
tücsökmuzsikát hallgatok.

Esteledika faluban

Esteledik a faluban
hazatérőben a csorda,
legvégén kullog a pásztor
ostora lelóg a porba.

Kapu előtt kócos fiú
kenyérrel várja tehenét,
már távolról felismeri
a rézkolompja zenéjét.

Friss abrakot rejt a jászol:
sarjú, répa, vágott alma,
okos gazda így csinálja,
fejni legyen nyugodalma.

Az istállóba éhesen
beoson a cirmos Kajtár,
gazdája lábához simul,
mihelyt megkoppan a sajtár.

Kócos fiú kannát ragad,
habos tejtől nő bajusza,
ágyba bújva jóllakottan,
az éjszakát átalussza.

Vidéki edzésterv egész évre

Hidd el nekem, ha azt mondom,
falun nincsen „súlyos” gondom,
mifelénk ez így megy, kérem,
táncol az élet fanyélen:

indiános ugrabugra,
két vederrel fuss a kútra,
virágoknak vizet merjél,
míg öntözöl táncot lejtsél.

Kertásást el ne hagyd ma,
nőhessen a vereshagyma.
szénaboglyát szekérre vesd,
udvarseprést el ne felejtsd.

Nincs szükség itt lajtorjára,
pusztakézzel másszál fára,
piros almával célba dobj,
holnap tesznek új ablakot.

Fát hasítsál, legyél fürge,
nagykabátban ne feküdj le,
a Bodrit, hogy láncán megleld,
hólapátot ragadj reggel.