A felelőtlen nyilatkozatok, a tettlegességtől sem mentes összecsapások immár a két jelölt lejáratásával társulnak, s mindez nemcsak az ők, de a párt népszerűségvesztésével járhat. Pedig túl jól most sem állnak, a tavaly decemberi választásokat tulajdonképpen elveszítették, és csak a kedvező konjunktúrának köszönhetően csücsülhetnek ma a hatalomban. Szeptember végére, mire lejár e jelenlegi játszma, nemcsak hitelüket, de maradék választóik egy részét is elveszíthetik.

Tiszta véletlenül éppen most szivárgott ki, hogy húsz évvel ezelőtt ittasan vezetett Florin Cîţu miniszterelnök. Az eset az Amerikai Egyesült Államokban történt, huszonéves egyetemistaként ült részegen a volánhoz, és tettéért keményen megfizetett: két napot fogdában töltött és 1000 dolláros bírságot is lepengetett. A kormányfő beismerte tettét, és azt is elmondta, azért nem beszélt eddig róla, mert nem büszke rá. Ám párton belüli és kívüli ellenfelei azonnal ráugrottak, leghevesebben a szociáldemokraták, akik menesztését kérik Iohannistól, az elnök korábban gyakorta hangoztatott érvét fordítva Cîţu ellen: a büntetett előéletűeknek nincs keresnivalójuk a közéletben, vezető funkcióban. Hasonló érvekkel háborognak Románia megmentői, az USR-sek is. A liberálisoknál csend van, állítólag vizsgálják, hogy párton belülről szivárogtatták-e ki az ügyet, és hallgat Iohannis is, aki egy héttel ezelőtt még azt nyilatkozta: mindaz, ami kedvenc pártjában elnökségi kampány ürügyén zajlik, természetes folyamat.

Mindenki egyetért abban, hogy helytelen, ön- és közveszélyes ittasan vezetni, ám az már megosztja a közvéleményt, hogy a jelenlegi miniszterelnöktől éppen húsz évvel ezelőtti botlását kell-e számonkérni. Vita folyhat arról, hogy két évtizeddel ezelőtti tette kihágás volt-e vagy bűncselekmény, ám kormányfőként most elsősorban az ország irányításáért kellene felelnie. Sokkal felháborítóbb például, hogy két nappal ezelőtt újságírói kérdésre nyeglén felelte: fogalma sincs, mennyibe kerül egy kenyér, mert ő nem fogyaszt ilyesmit. Vagy az, hogy ódákat zeng arról, milyen jól működik Románia gazdasága, mennyit nőttek a fizetések, hányan keresnek több ezer eurót, amikor még mindig milliók kénytelenek minimálbérért dolgozni.

Álságos és gusztustalan, ami nap mint nap a román politikában zajlik. Harcok, egymásnak feszülések, vádaskodások, melyek nem az ország vagy az emberek érdekeit szolgálják, „csupán” a hatalom megszerzéséért (megtartásáéért) folynak.