Az első, helyi önkormányzatokat támogató programot még a Boc–Băsescu-kormányzás idején kezdeményezték, de igazán tökélyre a „műfajt” Dragnea szociáldemokratái fejlesztették. És bár milliárdok mentek infrastruktúra-fejlesztésre – közvetlen, szűkebb és tágabb környezetünkben is láthatunk kiépített víz- és csatornahálózatokat, feljavított utakat –, sok volt a kérdőjel a pénzek odaítélésének módjával kapcsolatban. Politikai befolyásra volt szükség a pályázatok megnyeréséhez, és sokszor politikai alapon döntöttek a kivitelezőkről is – derült ki az utólagos számvevőszéki vizsgálatokból és újságírói kutakodásokból.

Az tény, valamilyen helyi fejlesztési programra szükség van, hisz nem finanszírozható minden EU-s alapokból, a romániai infrastruktúrának pedig nagy szüksége van befektetésekre, sok településen még mindig múlt század eleji viszonyok uralkodnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy az ilyen és hasonló alapok a legmegfelelőbbek az illetéktelen pénzlenyúlásokra. Nincs olyan szigorú ellenőrzés, mint az uniós pályázatoknál, és többnyire elegendő, ha a megfelelő párthoz húz a kezdeményező és a kivitelező szíve. Meg persze valóság az is, hogy nagy összegek mentek el felelőtlenül, szükségtelenül, gyakorta ami készült (ha elkészült egyáltalán), nem a közösséget szolgálja. A dilemma, amely felmerül a hasonló programok kapcsán, tehát valós.

Florin Cîțu pénzügyminiszterként, majd kormányfősége kezdetén is ellenezte a Dragneáék által lejáratott program újraélesztését, ám most mégis diadalmasan jelentette be a hatévesre tervezett, 50 milliárd lejből gazdálkodó településfejlesztési elképzelést. „Elfogadhatatlan, hogy még léteznek aszfaltozatlan utakkal rendelkező, ivóvízellátás nélküli, csatornázatlan települések az országban” – mondotta, hozzáfűzve, hogy amit elődei nem tettek meg az elmúlt tíz, húsz esztendőben, ők majd megvalósítják. Az RMDSZ fejlesztési minisztere, Cseke Attila is megerősítette, hogy „feltétlenül” szükség van erre a programra, olyan pályázatokat finanszíroznak majd, amelyekre az EU nem ad pénzt. Mint mondotta: „a rendszerváltás óta először hoznak létre a fejlesztési minisztérium javaslatára egy olyan alapot a helyi fejlesztések finanszírozására, amelyhez pártállástól függetlenül bármelyik önkormányzat garantáltan hozzáférhet”.

Mindez szépen és jól hangzik, csakhogy a hasonló programok előélete miatt nagy a gyanakvás, és a romániai valóságot ismerve kicsi az esély, hogy ezúttal másképp lesz. Érthető hát az USR-sek aggodalma, ám ha megtorpedózzák az új köntösbe bújtatott elképzelést, félő, Románia egy tekintélyes része továbbra is a huszadik század sarában ragad.