Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni – mondta Heiko Maas, Németország külügyminisztere tegnap Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról. Kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról rendkívül fájdalmas és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek.
Több uniós tagállam megkezdte az afgán fővárosban szolgálatot teljesítő diplomáciai személyzete kiszállítását, miután a radikális iszlamista tálibok az ország nagy részét, egyben Kabult is elfoglalták. A tálib lázadók az amerikai és egyéb nemzetközi erők kivonásának májusi kezdetekor indítottak általános támadást a kormányerők ellen, és az elmúlt bő egy hétben elfoglalták az ország tartományi központjait, szinte egyetlen puskalövés nélkül; a legtöbb helyen a kormányerők egyáltalán nem vagy alig tanúsítottak ellenállást.
A tádzsikisztáni Dusanbe érintésével Ománba távozott Asraf Gáni afgán elnök, aki vasárnap hagyta el Kabult, még mielőtt a kormányellenes tálibok bevonultak az afgán fővárosba. Nyikita Iscsenko, Oroszország kabuli követségének sajtótitkára szerint Gáni négy, pénzzel megpakolt autóval próbált elmenekülni az országból, emellett pénzt próbáltak beszuszakolni a kabuli reptéren egy helikopterbe is, de nem fért el benne minden, ezért a szállítmány egy része a felszállópályán maradt.
Az őszinteség napja
Heiko Maas kijelentette, a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet. Senki nem tudta megjósolni, hogy az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt – mondta a miniszter. Mi sem láttuk mindezt előre, és egy ilyen napon, mint ez a mai, az őszinteség is azt parancsolja, hogy ezt a legteljesebb mértékben beismerjük – emelte ki a német diplomácia vezetője. Kifejtette, hogy a téves helyzetértékelés ügyét fel kell majd dolgozni, de egyelőre a Kabulban rekedt emberek kimentésére kell összpontosítani.
Ismertette: elindult a német hadsereg légi művelete, amely azt célozza, hogy a lehető legtöbb embert kimentsék Kabulból a német állampolgárok, afgán munkatársaik és közvetlen családtagjaik közül. Eddig 2500 ilyen afgán állampolgárnak adtak ki vízumot, és 1900-at már elszállítottak az országból – közölte. A mentőakciót amerikai támogatással folytatják. A munkában részt vesz a kabuli német nagykövetség dolgozóinak egy szűk csoportja, amely a külképviselet működőképességének fenntartásáért az afgán fővárosban maradt és kitelepült a repülőtérre – mondta Heiko Maas.
A német légierő négy szállítógéppel igyekszik kimenteni embereket Kabulból. A tervek szerint az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe szállítják majd a németeket és a tálibok bosszúja elől menekülő helyi segítőiket, illetve családjukat. A kimentettek charterjáratokkal jutnak majd az üzbég fővárosból Németországba.
Angela Merkel német kancellár szerint a keserű afganisztáni fejlemények elválaszthatatlanok a washingtoni vezetés azon döntésétől, hogy kivonják az amerikai csapatokat az ázsiai országból, és elválaszthatatlanok a bevonulás előzményétől, az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásoktól is.
Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
Trump lemondásra szólította fel Bident
Donald Trump volt amerikai elnök úgy fogalmazott: „Itt az ideje, hogy Joe Biden megszégyenülve lemondjon az Afganisztánban történtek, a hatalmas COVID-hullámok, a határon bekövetkezett katasztrófahelyzet, az energiafüggőség lerombolása és a megbénult gazdasági helyzet miatt.” Az afganisztáni kivonulás sokkal különbözőbb és sokkal sikeresebb lett volna, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke – tette hozzá. Amit Joe Biden művelt Afganisztánnal, az az amerikai történelem egyik legnagyobb veresége lesz – fogalmazott közleményében Trump.
Mike Pence volt amerikai alelnök közleményében bírálta a jelenlegi adminisztrációt a kialakult afganisztáni helyzet miatt. „A Biden-adminisztráció katasztrofális kivonulása Afganisztánból meggyalázza azoknak a hős amerikaiaknak az emlékét, akik az életüket adták, és mindazokét, akik bátran szolgáltak ott a szabadság védelmében az elmúlt 20 évben. Isten áldja csapatainkat és szövetségeseinket ebben a sötét órában” – fogalmazott Pence.
John Bolton, Trump volt elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai közszolgálati rádióban arról beszélt, hogy szerinte Afganisztán a tálib hatalomátvétel következtében a 15. századba fog visszazuhanni. Az iszlamista tálib mozgalom középkori, vallási fanatizmust követő csoport, amelynek nem áll érdekében együttműködni a nemzetközi közösséggel. Bolton úgy vélte, az afganisztáni tálibok hamarosan újra iszlamista terrorszervezeteknek fognak védelmet nyújtani. Trump egykori tanácsadója szerint a tálib hatalomátvétel az amerikai vezetés katasztrofális csődje.
Vigyáznak az oroszokra
A tálibok őrséget állítottak fel a kabuli orosz nagykövetség körül, és szavukat adták, hogy a diplomaták haja szála sem fog görbülni – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja. Viszonylag nagy nagykövetségünk van Afganisztánban, körülbelül száz emberrel. A személyzetünk egy részét szabadságra küldjük vagy más módon evakuáljuk, hogy ne legyen túl nagy a jelenlétünk – nyilatkozott.
Kabulov szerint Kabulban „abszolút nyugodt a helyzet”, amit nem kell összekeverni a főváros repülőterén az amerikaiak hibájából kialakult helyzettel. Rámutatott: a radikális iszlamista szervezet legfelső vezetése utasította a tálib fegyvereseket, hogy ne bántsák a lakosságot. Mint mondta, kabuli képviseletükre még nem érkezett be evakuálási kérelem a helyben élő orosz állampolgároktól.
Zamir Kabulov közölte: nem tart attól, hogy Afganisztánban második Iszlám Állam jöhet létre, mert a gyakorlatban tapasztalta, hogy a tálibok könyörtelenül harcoltak a terrorszervezet ellen, és nem voltak elnézőek vele, mint az Egyesült Államok, a NATO és az elmenekült afgán kormány. Ugyanakkor leszögezte, hogy Moszkva nem fog kapkodni a tálibok elismerésével.
Figyelemmel kísérjük majd, hogy a közeljövőben mennyire felelősségteljesen kormányozzák az országot, s ennek alapján az orosz vezetés le fogja vonni a szükséges következtetéseket – mondta. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése szükséges ahhoz, hogy a tálib mozgalom lekerüljön a terrorista szervezetek listájáról Oroszországban.
Elismerte, hogy Moszkvát meglepetésként érte, hogy a tálibok elfoglalták Kabult, mert Oroszország azt hitte, az afgán hadsereg egy ideig ellen fog állni. De úgy tűnik, túlságosan optimisták voltunk az amerikaiak és a NATO által kiképzett fegyveres erők minőségének megítélésében. Mindannyian megadták magukat az első lövésnél – fogalmazott Kabulov.
Hangot adott azon véleményének, miszerint az a narratíva, hogy Afganisztán előzetes forgatókönyv alapján került ilyen hirtelen a tálibok kezére, csupán az amerikaiak kudarcát próbálja elrejteni.
Kabulov kifejezte Moszkva abbéli megelégedettségét, hogy a hatalomváltás Kabulban békés módon, egyetlen lövés nélkül zajlott le. Azt mondta, a tálibokat régóta megegyezésre képesebbnek tartotta a kabuli kormánynál.
Az orosz szakdiplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország Afganisztán esetében többfajta forgatókönyvre is felkészült, és abból indul ki, amelyik a leginkább kedvező Oroszország és közép-ázsiai szövetségesei számára. Hozzátette: Moszkva egyetlen olyan tényt sem lát, amely arra utalna, hogy az Afganisztánban felülkerekedett radikális mozgalom fenyegetést jelentene. Emlékeztetett rá, hogy a tálibok többször megerősítették: nincsenek területen kívüli céljaik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy lazíthatnánk, mert ilyen kaotikus helyzetben, amikor totális rendszerváltás történik, mindig van rés olyan más nemzetközi terrorszervezetek számára, amelyek hosszú távon veszélyt jelenthetnek szövetségeseink biztonságára – tette hozzá az orosz diplomata.
Magyarország nem kér a menekültekből
Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – nyilatkozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tegnap. Emlékeztetett: az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot.
Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává. Az államtitkár hozzátette: sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.
Mint mondta, a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott akciónak a következményeit. Nem fogadjuk el azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni – jelentette ki.
Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.
Csehország kihozza állampolgárait
Csehország már megkezdte állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, a cseh hadsereg első különrepülőgépe 46 utassal a fedélzetén tegnap reggel érkezett Prágába. A repülőgép délben vissza is indult Afganisztánba, de miután az amerikaiak időközben lezárták a kabuli nemzetközi repülőteret, a gép kénytelen volt Bakuban landolni.
Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter szerint a mentőakció azonnal folytatódni fog, amint azt a helyzet lehetővé teszi. Azt, hogy hány cseh állampolgárt kell hazahozni Afganisztánból, a prágai hatóságok nem közölték. Lubomír Metnar védelmi miniszter tegnapi nyilatkozatában nagyon komolynak minősítette az afganisztáni helyzetet, és hangsúlyozta, a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy minél hamarabb minél több embert tudjon kimenekíteni Afganisztánból, amely most már szinte teljes mértékben a tálibok ellenőrzése alá került.
Csehország biztonsági okokból már vasárnap a kabuli nemzetközi repülőtérre menekítette az afgán fővárosban dolgozó diplomatáit és családtagjaikat, ahol a cseh katonai rendőrség felügyelete alatt vannak. Prágai értesülések szerint az Afganisztánban dolgozó csehek döntő része szintén a kabuli repülőtéren tartózkodik.
Az EU-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást tartanak ma az Afganisztánban kialakult helyzetről, videokonferencia keretében, közölte tegnap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.
