A Saligny-programnál költségvetési előirányzatra van szükség, ezért még a költségvetés kiigazítása előtt, sürgősségi rendelettel kellene elfogadni, hogy idén el lehessen indítani – fejtette ki Kelemen Hunor. A miniszterelnök-helyettes „rendben lévőnek” tartja az MRSZ-es Anca Dragu szenátusi házelnök javaslatait a településfejlesztési program keretében benyújtott pályázatok ellenőrzésére és a beruházások kivitelezésének nyomon követésére, és ezeket is belefoglalják a sürgősségi rendeletbe. (Az MRSZ–PLUS szövetség azért kérte ezt, mert attól tartott, hogy ebben a programban is politikai alapon osztják majd a pénzt, ahogy a helyi fejlesztési alapokkal történt.) Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: maga is annak a híve, hogy a településfejlesztésre szánt összegekre átlátható kritériumok szerint pályázhassanak az önkormányzatok. „Mindenki abban érdekelt, hogy a helyi közösségek számára hasznos, hatékony beruházások történjenek” – jelentette ki, elutasítva azt az újságírói felvetést, miszerint a helyi fejlesztésekre szánt összegek önkormányzatok közötti szétosztásakor politikai szempontokat is figyelembe vehet majd a kormány.

„Sem a polgármestertől, sem az adott település lakóitól nem kérsz párttagsági könyvet, amikor beruházásokra készülsz. Nem kérsz az autópálya-építés vagy kisebb-nagyobb közúti infrastruktúra-fejlesztés előtt sem. Ez rendkívül nagy ostobaság lenne. A közigazgatásba, befektetésekbe nem kevered bele a politikát” – szögezte le. Hangsúlyozta: az Anghel Saligny-programra szükség van, mert több mint 22 ezer megyei út és több mint 27 ezer községi út korszerűsítésre szorul, a települések 57 százaléka nincs csatornázva, 29 százalékának nincs ivóvízhálózata. Hozzátette, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a programot leszűkítették, így kizárólag az utak korszerűsítésére, a víz és a földgáz bevezetésére, illetve csatornázásra pályázhatnak finanszírozást a helyi önkormányzatok.

„Jelenleg a lakosság 50 százaléka sem fér hozzá a földgáz-szolgáltatáshoz, ami a 21. században Románia potenciálját tekintve megengedhetetlen” – szögezte le.

A 2021-es év első költségvetés-kiigazításáról szóló sürgősségi rendeletet Kelemen Hunor szerint a kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el, még folynak az egyeztetések a miniszterek és a kormányfő között – mert „természetesen az igénylések nagyobbak, mint a lehetőségek” –, de a hétfői egyeztetést követően rendeződnek az eddigi nézeteltérések, és a tárgyalások néhány napon belül lezárulnak. Azoknak a minisztériumoknak a büdzséjét egészítik ki „a lehetőségek függvényében”, amelyek esetében ez indokolt, és jó az eddigi költségvetés-végrehajtásuk. Példaként az egészségügyi minisztériumot említette, de többletalapokban részesül a fejlesztési minisztérium alárendeltségében működő Országos Beruházási Vállalat és a helyi fejlesztések országos programja is – magyarázta. Hozzátette: a GDP-arányos államháztartási hiány nem fogja meghaladni a 7,3 százalékot, novemberben pedig újabb költségvetés-kiegészítésre kerül sor.
 

A Cîțu-ügyről

Florin Cîţu amerikai dossziéi a miniszterelnök múltjához tartozó személyes ügyek, a több mint 20 évvel ezelőtt történteknek nincs relevanciájuk a jelenlegi kormányzás tekintetében – jelentette ki Kelemen Hunor kormányfőhelyettes, aki szerint erről nem volt vita a koalíciós ülésen. „Az ülés vége felé kollégám, az MRSZ vezetője, Dan Barna kormányfőhelyettes feltett egy kérdést ezzel kapcsolatban, amelyre kapott is választ a miniszterelnöktől. Majd ő elmondja, mi volt ez a válasz” –  fogalmazott Kelemen, hozzátéve, nem tartja helyénvalónak, hogy kommentálja a koalíciós partnerek problémáit. Az RMDSZ elnöke leszögezte: a több mint húsz évvel ezelőtti történéseknek politikai szempontból nincs relevanciájuk a kormány jelenlegi tevékenységét illetően. „Ha jól megy a kormányzás, ha vannak eredmények, azt jelenti, hogy jól végeztük a dolgunkat. Ha nem működik jól a kormányzás, minden bizonnyal mindannyiunknak lesznek problémái. De ha nem megy jól a kormányzás, az nem azért van, ami 20–21 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban történt” – nyomatékosította. Kelemen Hunor úgy véli, Florin Cîţunak beszélnie kellett volna ezekről az ügyekről, amikor kérte a támogatást a miniszterelnöki kinevezéshez, de ő maga nem haragszik rá, amiért ezt elmulasztotta megtenni.