„A magyar féllel egyeztetve katonai szövetségeseink légi úton kimenekítettek 26 Kabulban rekedt magyar állampolgárt” – fogalmaz közleményében a budapesti tárca. A magyarok jelenleg Üzbegisztán fővárosában, Taskentben tartózkodnak – tették hozzá.

Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára korábban sajtótájékoztatón azt közölte, hogy önálló magyar mentőakció indul Kabulba és 26 ember hazahozatala már biztosított. Arról is szólt, hogy a magyar állampolgárokon kívül a magyaroknak például tolmácsként segítséget nyújtó afgánoknak és családjuknak akar segíteni a magyar állam. Az államtitkár kitért arra, hogy a pápai repülőtérről induló szállítógépek teljesítenek Afganisztánnal kapcsolatos feladatokat, de NATO-parancsnokság alatt állnak, ezért erről több információ nem adható.

A nők védelmében

A nyilatkozatban felszólították az Afganisztánt uraló tálibokat, hogy „biztosítsák a nők és lányok számára azokat a jogokat és védelmet, amely az elmúlt húsz év során az életük szerves részévé vált”. Az aláíró országok aggodalmukat fejezték ki az afgán nők és lányok oktatáshoz, munkához és szabad mozgáshoz való jogának veszélyeztetése miatt. Az afgán nők és lányok, mint minden afgán ember, megérdemlik, hogy biztonságban, védelemben és méltóságban éljenek. Meg kell akadályozni a megkülönböztetések és a visszaélések minden formáját. A nemzetközi közösség tagjai készen állnak arra, hogy humanitárius segélyt és támogatást nyújtsanak nekik.

A nyilatkozathoz Albánia, Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Honduras, Guatemala, Észak-Macedónia, Új-Zéland, Norvégia, Paraguay, Szenegál, Svájc, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott.
 

A helyzet szívszorító és tragikus

Miután a tálibok átvették az irányítást az afgán főváros, Kabul felett is, kijelenthető, hogy az afganisztáni háború kimenetele „katasztrofális” – jelentette ki David Petraeus nyugalmazott tábornok.

A volt tábornok – aki a Barack Obama volt amerikai elnök vezette kormányzat idején irányította a katonai erőket Afganisztánban – úgy fogalmazott: a térségben kialakult helyzet „szívszorító” és „tragikus”. Petraeus, aki korábban a CIA igazgatójaként és az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának parancsnokaként is szolgált az Afganisztánban kialakult helyzettel kapcsolatban azt mondta: „azt hiszem, voltak alternatív megközelítések, lehetőségek, amelyeket valójában meg kellett volna fontolnunk. Hosszú éveken keresztül adtam tanácsokat ezzel kapcsolatban.” Arra a kérdésre, hogy vajon lehetett volna-e más végkifejlete is az afgán háborúnak, mint a tálibok teljes térfoglalása, a nyugalmazott tábornok úgy válaszolt: „biztos, hogy lehetett volna. Volt egy fenntartható elkötelezettség, amelyet követni lehetett volna: 3500 katona, drónokkal és légierővel, és 8500 fős koalíciós erővel”. Petraeus szerint sokakat hátrahagytak és az Egyesült Államoknak most mindent meg kell tennie „annak biztosítása érdekében, hogy eleget tegyen a velük szemben fennálló erkölcsi kötelezettségének”.

Bírál egy kommandós

Az Afganisztánban kialakult helyzet miatt „katasztrófának” nevezte Biden elnököt, Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjét pedig lemondásra szólította fel a Twitteren Robert O’Neill, az Egyesült Államok haditengerészetének korábbi kommandósa, aki részt vett 2011 májusában a Neptun Lándzsája fedőnevű akcióban, amelynek során egy kis létszámú kommandós csoport megölte Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezérét. Az afganisztáni helyzetre utalva O’Neill hangsúlyozta: „ez a legrosszabb vereség az amerikai történelemben. A legnépszerűbb elnökünk pedig eltűnt”. Hozzátette: „Joe Biden ellenezte a bin Laden megölésére irányuló rajtaütést, most pedig 7 hónap alatt elvesztette Afganisztánt”.