Ma is érvényesek a Szovjetunióban harminc évvel ezelőtt megkísérelt államcsíny tanulságai: a társadalomnak és az államnak meg kell védelmeznie a demokrácia elveit – jelentette ki tegnap Moszkvában Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, volt kommunista pártfőtitkár.
„A demokrácia és a jogállamiság elveinek védelme, a hatalombitorlás és kalandor akciók kizárása – erről a társadalomnak és az államnak mindig gondoskodnia kell. Hiszem, hogy Oroszország fejlődésének demokratikus útja az egyetlen helyes út, és hogy csakis ezen az úton tud országunk fejlődni és minden problémát megoldani” – mondta Gorbacsov újságíróknak.
Felidézte, ahogy 1991-ben a Fekete-tenger partján lévő Foroszban elutasította a puccsisták követelését, hogy hirdessen ki rendkívüli állapotot. Az államcsíny részvevőinek fellépését bűncselekménynek és kalandorságnak minősítette. Szavai szerint a puccs az ő és az orosz elnök (Borisz Jelcin) szilárd álláspontjának, valamint moszkvaiak ezreinek, köztük közéleti személyiségek és képviselők bátorságának köszönhetően bukott meg. „Az emberek nem akartak visszatérni a régi rendhez. A peresztrojka eredményeként létrejött demokratikus intézmények általában kiállták a próbát” – hangoztatta.
Gorbacsov szerint a puccs meggyengítette őt és megnehezítette a Szovjetunió egyben tartására irányuló erőfeszítéseit. „A (szovjet) köztársaságok függetlenségi nyilatkozatokat fogadtak el. De még mindig volt esély arra, hogy megújult alapon megőrizzék az uniót. Decemberben azonban jött a második csapás – a Belovezsszkaja Puscsa-i összeesküvés, amelyet Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetői követtek el, és amely kimondta a Szovjetunió végét” – tette hozzá Gorbacsov. A volt államfő összegzése szerint a puccs szervezői, magukat igazolandó, azt állították, hogy indítékuk az ország megmaradása iránti aggodalom volt, „ám kalandjuk következményei katasztrofálisnak bizonyultak” és „óriási a felelősségük az ország összeomlásában”.
A Szovjetunióban 1991. augusztus 19–21-én államcsínyt kísérelt meg végrehajtani az ország több, a gorbacsovi glasznoszttyal (nyilvánossággal) és peresztrojkával (átalakítással) szembeszegülő vezetője. A puccsistákból összeállt a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottsága (GKCSP), amely megpróbálta megbuktatni a szovjet elnököt és megakadályozni egy új államszövetségi szerződés aláírását, amely a Szovjetunió megalakulásáról szóló paktum helyébe lépett volna. A GKCSP tagjait letartóztatták.
