A magyar nemzetpolitika a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásával, húsz évvel ezelőtt állt „helyzetteremtő” pályára – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen, amelyen az egyetemalapítás körülményeit idézték fel.
Németh Zsolt szerint a magyar állam által finanszírozott EMTE megalapítása közvetett módon is serkentette a romániai magyar felsőoktatást, hiszen egyfajta „demonstrációs hatást” váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken. „A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója” – jelentette ki a bizottsági elnök, aki húsz évvel ezelőtt a külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását. Németh Zsolt úgy véli, a magyar egyetem létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, hiszen az érte folytatott harc végigkísérte a 20. század erdélyi magyar politikatörténetét. Felidézte: 1919-ben román egyetemet létesítettek Kolozsváron a Ferenc József Egyetem helyén, majd a második világháború után létrehozott kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet 1959-ben egyesítették a román nyelvű Babeș Egyetemmel, 1969-ben pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) is elvesztette a magyar intézményi jellegét azzal, hogy pártutasításra román nyelvű képzést is indítottak benne. Kijelentette: a magyar államnak az erdélyi magyarság által kitűzött célok megvalósítását kell támogatnia. Abszurd állapotnak és az erdélyi magyarság hátrányos megkülönböztetésének tekintette azonban, hogy az 1,2 milliós magyar nemzeti közösségnek Romániában nincsen állami egyeteme és a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), valamint az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen (MOGYTTE) sem hozott létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat. Ez egy tarthatatlanul diszkriminatív helyzet, már csak azért is, mert az erdélyi magyarok csaknem hét százalékát teszik ki Románia lakosságának, ám a romániai felsőoktatásban csupán két százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy míg a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez. Hozzátette: a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban, és leszögezte: „meg nem szűnő erőfeszítéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a magyar gyermekek románnyelv-tudása nagyságrendekkel javuljon”.
Németh Zsolt politikai kérdésnek tekinti, hogy a romániai állami feladatot ellátó Sapientia kap-e állami támogatást, ám úgy látja, csak akkor válhatna a román állam a Sapientia fenntartójává, ha létrejönne a román állam keretei között egy széles körű magyar autonómia.
Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára – aki egykor a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia létrehozását – felidézte: a Sapientia létrehozása egyben annak a beismerését is jelentette, hogy kudarcot vallottak a romániai állami magyar egyetem létesítésére irányuló kísérletek.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora elmondta: húsz évvel ezelőtt „egy gordiuszi csomó átvágásával” billentették ki a romániai magyar felsőoktatást az akkor reménytelennek tűnő helyzetéből, és valószínű, hogy a romániai magyar orvosképzésben is paradigmaváltásra van szükség. Hozzátette: ha szükséges, akkor a Sapientia az orvosképzésnek is áll elébe. Ehhez azonban klinikákra, kórházra és az egészségbiztosítóval történő együttműködésre van szükség, de arra is, hogy az erdélyi magyar orvostársadalom „egyfelé húzza a szekeret”.
