A Budavári Palota századfordulós bővítése
Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a budai Várhegyen álló Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklós halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át, neki köszönhetően a palota a 20. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált. Az épület azonban nem csak kívülről újult meg, Hauszmann irányításával a belső terek is királyi rezidenciához méltóvá váltak.
A Szent István Terem megszületése
A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István Terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Stróbl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
Hauszmann így tisztelgett a mesterek munkája előtt: „A legnagyobb elismeréssel kell adóznom azoknak a kiváló művészeknek és iparosoknak, akik e munka létesítésében közreműködtek és úgy a felhasznált anyag, valamint a foganatosítás minősége tekintetében oly művet létesítettek, amely azt hiszem külföldön is elismerésben részesül.”
A palota csodája
Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is látogathatta.
A világháború pusztítása
A Budavári Palota épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész miatt is jelentős károkat szenvedett. A pusztítás a Szent István Termet sem kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. A termet a háború utáni évtizedekben sem állították helyre, többek között tárolóhelyiségnek használták.
Az újjászületés
A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon született újjá a Szent István Terem. Belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi. A tervezést a fennmaradt tervek, vázlatok és fényképek segítették.
Az újjáépítésben részt vevő mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére került Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok, függönyök és a terem falát burkoló díszes borítás.
A hitelesség érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.
Szenzáció
A Szent István Teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út a Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén. A Szent István Terem – A Budavári Palota csodája című tárlat kurátora Gulyás Gábor esztéta, a teremhez kapcsolódó installációt Havadtőy Sámuel képzőművész alkotta meg. Gulyás Gábor szerint szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban készült munka azt a pillanatot jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállították Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.
Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. Az ajtók használata vallási szimbólum, színük, a kék egyházi szín, megalkotásuknál a legjobb magyar ékszerészek, bronzöntők, asztalosok segítségét vették igénybe.
Megnyílt a közönség előtt
A termet Szent István ünnepén nyitották meg a látogatók előtt. Már a megnyitás napján óriási érdeklődés övezte. Egy nap alatt több mint ezren tekintették meg, de még ennél is többen lettek volna rá kíváncsiak. Az előregisztrált és helyszínen várakozó látogatók között voltak a határon túlról érkező fiatalok is, akiknek a Rákóczi Szövetséggel együttműködve biztosítottak belépést. Az újjászületett terem augusztus végéig ingyenesen látogatható.
