A feledés vagy a történelemhamisítás a múlt hibáinak megismétléséhez vezethet, ezért a fasizmus és a kommunizmus torzítatlan megismerése fontos lecke a jövő, a felnövekvő nemzedékek számára – hangoztatta a Klaus Iohannis államfő tegnap a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából közzétett nyilatkozatában.
Az elnöki hivatal honlapján megjelent üzenetében Klaus Iohannis úgy értékelte: a Kelet-Közép-Európát felszabdaló, befolyási övezetekre osztó, 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum volt Európa tragédiájának nyitánya, amely végzetes visszaélésekhez vezetett, és utat nyitott a katasztrofális következményekkel járó második világháború előtt. A fasizmus és kommunizmus is tömeges deportálásokat, gyilkosságokat, éhínséget, kínzást, jogsértést és népbutítást hozott, nemzedékeket csonkított meg, a véráldozattal kivívott jogállamot, demokráciát, békét és stabilitást pedig éberen kell őrizni, mert csakis úgy lehet továbbörökíteni, ha a következő nemzedékekben is tudatosítják ezek értékét.
Iohannis szerint a világjárvány nemcsak példátlan egészségügyi válságot okozott, hanem Európa egységét és szolidaritását is próbára teszi, a helyzettel ugyanis populista vezetők és véleményvezérek próbálnak visszaélni. Úgy vélekedett: a radikális eszmék és a hóhérok dicsőítése, a történelmi tények eltorzítása világszerte veszélyezteti a demokratikus társadalmakat és sérülékennyé teszi eddigi eredményeiket. „Románia európai fejlődésének garantálásáért ezért elengedhetetlen minden antidemokratikus kisiklás gyors és határozott elutasítása” – szögezte le az államfő.
Románia 2011-ben iktatta törvénybe azt a 2008-as Prágai Nyilatkozat által szorgalmazott kezdeményezést, hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává. A német és szovjet külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt megállapodás készítette elő egyebek mellett a balti államok, illetve a Romániához tartozó Besszarábia szovjet bekebelezését.
Klaus Iohannis a fasizmus és kommunizmus áldozatait felidéző évfordulós üzeneteivel újraértelmezte Romániában augusztus 23-a történelmi jelentőségét. A kommunizmus idején ugyanis augusztus 23. volt az ország nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom „az 1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés” napjaként ünnepelt. A kommunisták ezzel a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett, Románia a tengelyhatalmak oldaláról a szövetséges hatalmak oldalára állt át az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.
