Barack Obama megválasztása után több kérdés is felmerül a világ még mindig első számú nagyhatalmának számító Egyesült Államok kül- és belpolitikájában. Obama beiktatásáig még hetvenöt nap van hátra, ezalatt minden idők legnépszerűtlenebb amerikai elnöke, George Bush még csinálhat néhány olyan ökörséget, ami még nehezebb helyzetbe hozza nehéz örökségével birkózó utódját, aki minden idők legvédettebb amerikai elnökei közé tartozik.
A kampány során is őrült összegbe került a védelme — harmincmillió dollárral többe, mint amennyit előirányoztak —, s napról napra 44 000 dollárt emészt fel. Nem is annyira a kezelhető fehér szélsőségesektől féltik az Egyesült Államok történetének első színes bőrű elnökét, hanem a fekete radikálisoktól, akik támogatták ugyan Obamát, mert helyzetük javítására mindent megígért, de ha nem tudja betartani ígéreteit — például bevonni az egészségbiztosítási rendszerbe azt a 45 millió amerikai polgárt, aki jelenleg nincs benne, ha nem tudja csökkenteni a munkanélküliséget, élénkíteni a gazdaságot stb. —, nagyon könnyen ellene fordulhatnak. Akárcsak a muzulmán szélsőségesek.
Sok múlik tehát Obama közel-keleti politikáján. Ez még nem világos, csak az, hogy radikálisan változni fog, jelenleg három, egymástól független szakértői csoport dolgozza ki elképzeléseit, még nem tudni, hogy az elnök melyiket választja majd, milyen lesz palesztin, iraki, afganisztáni és iráni politikája.
És sok múlik azon is, hogy Obama rendezni tudja-e a nyári grúziai válság miatt romló kapcsolatokat Oroszországgal. Az előjelek nem túl kedvezőek, Amerika és a világ örömmámorban úszott Obama megválasztásának napján, mikor Medvegyev orosz elnök bejelentette, hogy a csehországi és lengyelországi amerikai rakétatelepítési program miatt esetleg rakétákat telepítenek a kalinyingrádi területre, a Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz enklávéba az amerikai rakétavédelmi rendszerek semlegesítése érdekében. Ugyanakkor az orosz parlamentnek címzett üzenetében Medvegyev bejelentette az alkotmány módosítását. Az egyik vezető orosz gazdasági lap szerint az alkotmánymódosítás célja, hogy Vlagyimir Putyin már jövőre visszatérhessen az elnöki székbe. Az alkotmánymódosítás tervét még Putyin elnöksége idején dogozták ki azzal a céllal, hogy utódja vigye végig a szükséges, de népszerűtlen szociális reformokat, majd mondjon le, hogy Putyin hosszú időre térhessen vissza államfőként a Kremlbe. A forgatókönyv szerint Medvegyev már jövőben visszaléphet, és új választásra kerülhet sor. Sok múlik azon is, hogy addig akarja-e egyáltalán Oroszország rendezni kapcsolatait az Egyesült Államokkal, kihasználják-e az oroszok az Obama nevéhez köthető amerikai külpolitikai változásokat, és milyenek is lesznek ezek.
