Augusztus utolsó napjaiban Kijev több fontos eseménynek is otthont ad. Egyrészt hétfőre időzítették a Volodimir Zelenszkij által még tavaly szeptemberben bejelentett Krími Platform csúcstalálkozóját, másrészt kedden ünnepelték Ukrajna függetlenségének harmincadik évfordulóját, amelyre az ország hatalmas ünnepségsorozattal és katonai felvonulással készült.

Merkel látogatása nem sikerült túl jól

Ha ez még nem lett volna elég, vasárnap érkezett Kijevbe Angela Merkel német kancellár – egyesek szerint elbúcsúzni, mások szerint közvetíteni Zelenszkij és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin között, akinél két nappal korábban járt. A német kancellár útja szimbolikusan kapcsolódik az ukrán eseménysorozathoz: Ukrajna 30 éves függetlenségének több mint fele Merkel 16 éves kancellárságának idejére esett. A vasárnapi találkozó azonban a jelek szerint nem sikerült jól, Zelenszkij a sajtótájékoztató alatt egyszer sem mosolygott, Merkel pedig mentegetőzni kényszerült az újságírói kérdések után.

Felrótták neki az Északi Áramlat 2 megépítését, amely igencsak negatívan érinti Kijev pozícióit Oroszországgal szemben, a kelet-ukrajnai rendezés és a minszki egyezmények sikertelenségét, de még azt is, hogy miért nem marad Kijevben a csúcstalálkozó és a függetlenségnapi ünnepségek idejére.

A Krími Platform csúcstalálkozója hétfő délelőtt kezdődött 46 ország és nemzetközi szervezet részvételével – ebből 14 ország államfői vagy kormányfői szinten vett részt az eseményen (balti államok, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Moldova, Szlovénia, Finnország, Románia, Grúzia, Horvátország, Svédország, valamint az Európai Tanács elnöke). A többi részt vevő ország miniszteri vagy nagyköveti szinten képviselte magát. A résztvevők pontos listáját ugyanakkor csak közvetlenül a találkozó előtti napokban tették közzé, hogy elkerüljék a résztvevőkre nehezedő orosz nyomásgyakorlást.

A találkozó hivatalos célja a 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Krím félsziget megszállásának megszüntetése, bár ez inkább hosszú távú célnak mondható. A lényeg inkább abban a törekvésben keresendő, hogy Ukrajna leporolja a több mint hét év alatt feledésbe merülő Krím ügyét, és egy Oroszország elleni nemzetközi összefogást alakítson ki.
 

Áder támogatott és bírált

Magyarország magas szinten képviselte magát a csúcstalálkozón: a tizennégy ország elnöke és kormányfője között ott volt Áder János magyar köztársasági elnök, aki meglepően keményen állt ki Ukrajna mellett Moszkvával szemben. A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója – jelentette ki. Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a rokon fájdalom miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára.

Mindez ugyanakkor nem akadályozta meg, hogy Magyarország a többi 45 állammal együtt aláírja a Krími Platform közös nyilatkozatát. Moszkva nem hiába próbált minden eszközzel fellépni a Kijev által szervezett csúcstalálkozó és a közös kommüniké ellen. A nyilatkozat felsorolja Oroszország bűneit a Krím félszigeten – többek között az emberi jogok és a sajtószabadság megsértése, a területen folyó folyamatos fegyverkezés és az orosz lakosság stratégiai betelepítése miatt, majd határozott lépéseket sürget.
 

Siker is, meg nem is

A Krími Platform létrehozása egyértelmű ukrán diplomáciai sikerről árulkodik: Kijev több mint hét év után az orosz nyomásgyakorlás ellenére vissza tudta hozni a közbeszédbe a már-már feledésbe merült Krím félsziget ügyét. Emellett egy nemzetközi koalíció jött létre, amelyben közel ötven ország vesz részt. Ahogy a fórum utáni rövid sajtótájékoztatón Zelenszkij fogalmazott: „először ismerték el nemzetközi szinten Oroszországot megszálló hatalomként”.

Ugyanakkor a részt vevő országok listáját böngészve feltűnik, hogy a 46 aláíró többségében az európai régióból érkezett, csupán öt ország jött azon kívül: Ausztrália, Japán, Egyesült Államok, Kanada és Új-Zéland, egy valóban nemzetközi koalícióhoz pedig elengedhetetlen lenne ennek a listának a kibővítése. Kudarcként hathat az is, hogy bár Ukrajna legfontosabb szövetségei ott vannak az aláírók között, de nem a legmagasabb szinten képviseltették magukat: Angela Merkel német kancellár vasárnapi kijevi látogatása után hazament, a csúcstalálkozóra már nem maradt.

A legfontosabb probléma azonban, hogy bár a Krími Platform létrehozása egy fontos lépés, de önmagában még nem fogja megoldani a félsziget visszaszerzését. Oroszország hivatalos pozíciója szerint Krím hovatartozására 2014 márciusában pont került, minden további párbeszédet a félsziget sorsáról a területi sértetlensége aláaknázásának tekint, ami ellen katonai eszközzel is hajlandó fellépni. (Bendarzsevszkij Anton/Index.hu)