Az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet és szelektív hulladékgyűjtési kerettörvényt fogadott el augusztus 25-i ülésén a kormány. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint ezzel Románia hivatalosan véget vetett az egyszer használatos műanyag termékek korának.
„Bár a szakminisztériumok későn indították el a konzultációt a gazdasági szereplőkkel, hosszú folyamatot tudunk magunk mögött, de ez az eredmény lendületet fog adni ahhoz, hogy folytassuk a munkát a műanyaghulladék mennyiségének mérséklése érdekében. A jogszabályok mellett a fenntartható fogyasztói döntéseket támogató, valamint a felelős fogyasztói magatartásra sarkalló gazdasági intézkedésekre van szükség. Az életünk ettől nem lesz nehezebb, csak környezetbarátabbá válik az életvitelünk” – idézte a minisztert az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott RMDSZ-közlemény. Hozzátette: biztató, hogy azokra a termékekre, amelyeknek a forgalmazását és használatát tiltja a múlt szerdán elfogadott jogszabály, vannak fenntartható alternatívák, és az ezekre való átállásra a gyártók, valamint a fogyasztók is hajlandóságot mutatnak.
Az intézkedés szükségességét támasztja alá, hogy az elmúlt ötven évben hússzorosára emelkedett az előállított, illetve felhasznált műanyag mennyisége. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, az elkövetkező húsz évben ez a mennyiség megduplázódik, és elérheti a 600 millió tonnát. Az Európai Unióban a megközelítőleg évi 25 millió tonna műanyaghulladék 30 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újra. Annak ellenére, hogy az élővilágra ez jelenti a legnagyobb veszélyt, a tengerparti hulladék 85 százalékát képezi a műanyag szemét – hangsúlyozzák az RMDSZ közleményében.
Amint arra a szakminiszter rámutatott, Romániának a műanyaghulladék mennyiségének csökkentését szabályozó, 2019/904-es európai irányelvet kell gyakorlatba ültetnie, amely fontos pillére a körforgásos gazdaságot célzó stratégiának.
Lépcsőzetes bevezetést terveznek
A műanyaghulladék mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedéseket a megrendelt hatástanulmányok alapján lépcsőzetesen fogják bevezetni. Az új uniós célkitűzések szerint 2030-ra a belső piacon minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie. Ez azért különösen fontos, mert Európában a csomagolóanyagok teszik ki az összes műanyag-felhasználás 40 százalékát – áll a közleményben.
Első körben tilos lesz piacra dobni bizonyos egyszer használatos műanyagból készült termékeket: evőeszközöket, szívószálakat, fültisztító pálcikákat, tányérokat, léggömbtartó pálcákat, polisztirolból készült ételtároló edényeket, poharakat, valamint oxidatív úton lebomló műanyagból gyártott termékeket.
2024. július 3-ától csak legfeljebb háromliteres műanyag palackokat lehet forgalmazni, amelyek dugója rögzítve van; 2025-től a forgalomba hozott palackoknak 25 százalékban újrahasznosított műanyagból kell készülniük; 2030-tól ez az arány 30 százalékra kell hogy nőjön. 2026-ra a tagállamoknak csökkenteniük kell az egyszer használatos műanyag használatának mértékét 2022-höz képest, ehhez pedig be kell vezetni a betétdíjas rendszert.
Az irányelv azt a célkitűzést is tartalmazza, hogy 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát hasznosítsuk újra, amihez az első lépcső, hogy 2025-ben megközelítsük a 77 százalékos arányt.
Továbbá az egyszer használatos műanyagból készült termékek csomagolásán tájékoztatni kell a fogyasztókat arról, hogy a termék milyen anyagból készült, hogy milyen negatív hatásai vannak a környezetre, illetve hogyan kell kezelni ezt a típusú hulladékot. Ilyen termékek például az egészségügyi és tisztasági betétek, a tamponok, a nedves törlőkendők stb.
Ugyanakkor a kiterjesztett gyártói felelősség értelmében a szennyező fizet elv alapján a gyártóknak fedezniük kell az újrahasznosítandó szemét tisztításának és a hulladékkezelés folyamatának, valamint a lakosság tájékoztatásának költségeit.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat idén januárban közzétett, 2018-as helyzetképet rögzítő adatsora szerint Románia a műanyaghulladék újrahasznosítását tekintve az uniós átlagnál jobban teljesít. Ugyanakkor az is biztató, hogy Romániában közel négy százalékkal csökkent a műanyag csomagolásokból származó hulladék aránya – áll még az RMDSZ közleményében.
Az Eurostat január 13-án közzétett jelentése szerint az Európai Unióban 2018-ban a műanyag csomagolási hulladék nagyjából 41,5 százalékát hasznosították újra, Romániában az arány 43 százalék. Csupán az unió hét tagállamában sikerült a műanyag csomagolási hulladék több mint felének az újrahasznosítása. 2018-ban az EU-ban keletkezett csomagolási hulladék mennyisége személyenként 174 kilogramm volt, a tagállamok között ez az arány a horvátországi 67,8 kilogrammtól a németországi 227,5 kilogrammig terjedt. 2018-ban a papír és karton (40,9 százalék), a műanyag (19), az üveg (18,7), a fa (16,1) és a fém (5 százalék) volt a leggyakoribb csomagolási hulladék. (Agerpres)
