A kormány ígéri, hogy az úgynevezett „sérülékeny fogyasztókat” segíteni fogja. Csak azt nem lehet tudni, hogy a jelenlegieken kívül még hányan válnak sérülékennyé. Ha majd beáll egy olyan idő, mint az rendes teleken szokott, és hajnalonként egy-két hónapon át mínusz 25 foknál is hidegebb lesz, Románia hűvösebb vidékeit (Brassó, Kovászna, Hargita megyét, Észak-Moldvát stb.) katasztrófa és kormány sújtotta vidéknek lehet majd tekinteni. Az ott élők nem olyan szerencsések, mint a bukarestiek, akiknek szubvencionálják a hőközpontok által szolgáltatott fűtést és meleg vizet. Ha nem teszik, akkor a háromszorosát kell hogy fizesse félmillió háztartás. És Bukarestben az átlagfizetés 4535 lej, majdnem kétszer akkora, mint Kovászna megyében, ahol 2680 lej.

Jelenleg a miniszterelnök, aki a kormányt (amelyik éppen bukásra áll) tartja kézben, most – mint a rosszul játszó kézilabdacsapat kapitánya – időt kér arra, hogy eldöntsék, miként fog történni az ártámogatás, amiben a „sérülékenyek” részesülnek. Mondhatná, hogy akkor kapják meg, majd ha fagy, s hó lesz nagy. Azzal vigasztal, hogy az energiaárak Spanyolországban háromszorosra nőttek, de ez valahogy senkit sem melegít. Az sem, hogy a csaló szolgáltatókat megbüntetik, mégpedig üzleti forgalmuk öt százalékával. Valószínű, őket ez nem zavarja, ha 25 százalékos hasznot húznak a fogyasztók nyúzásából.

A jelenlegi körülmények közt a kormány mondhatja (mint régen Ceaușescu bácsi), hogy ha fázunk, vegyünk fel egy szvetterrel többet.

Mivel a gáz és villany ára az egekbe szökik, olcsóbban megússzuk, ha a télre elmegyünk valahová Afrikába, ahol jó meleg van. De még jobb lenne ezt a mostani kormányt is elküldeni melegebb éghajlatra. Vagy reménykedjünk abban, hogy a globális felmelegedés miatt elmarad az idei tél? Ha nem, akkor mindenki gondoskodjon saját maga arról, hogy csökkenjen az energiafogyasztása.

Bár sokan mondták a nyári kánikula idején, hogy ebből jó lenne eltenni valamit télire, de senki nem mozdított semmit. Most aztán főhet a feje a hideg téli hónapok alatt. Valamit ki kellett volna találni a meleg tárolására. Odahaza jégszekrény helyett melegszekrényt kell felállítani, minek fűteni az egész lakást? Ha valaki fázik a szobában, akkor csak bemegy egy ilyen szekrénybe, és ott fűtőzhet. Ha viszont elég sokan vannak a családban, akkor egy szobát felfűthetnek a családtagok, mert a marhaistállókban sincs fűtés, és mégis jó meleg van.

Aztán, ha hetente vagy havonta egyszer arra vetemedik egyik családtag, hogy jó meleg vízben megfürödjön, és levében a többiek, akkor a meleg vizet nem szabad leengedni, hanem pillepalackokba fel kell fogni, amelyek úgy tárolhatók, mint a dunsztolódni tett paradicsomos üvegek. Ha valaki a családban jajgat, hogy fázik, kap egyet a meleg palackokból, és azt fázó testrészére teszi, míg az fel nem melegszik. (Egy kád vízből akár 25 kétliteres palack is kijön.)

Az igaz, hogy szerencsére vannak modernebb megoldások arra, hogy a hideg házban ne fázzunk, feltaláltak mindenféle fűthető kesztyűt és fűtőszálas öltözködési cikket. Éjszaka fűthető paplannal takarózzunk, az elég, mert köztudott, hogy hűvös szobában lehet a legjobban aludni.

Ha aztán a spórlás ellenére a jámbor és sérülékeny fogyasztó mégsem tudja kifizetni a gázt és a villanyt, akkor úgy levágják azokat, mint jó háziasszony a tyúkot. Azután már nem lesz gond a számla kifizetésével. Ezt megelőzendő, a kormány hozhatna olyan határozatot, hogy (mint a régi szép időkben) időnként vegyék el a villanyt. Sőt, a gázt is elvehetnék, mert akkor csökkenne a kísértés az áram és a gáz fogyasztására.

Ehetünk ugyanakkor nagy kalóriatartalmú ételeket is, amelyek belülről fűtenek. Lehetnek olyanok is, akik bánatukban a nagy számlák miatt felhajtanak majd a garatra, és az alkohol ebben az esetben náluk folyékony nagykabátként funkcionál. Így azt felöltve melegednek, mert az olcsóbb lehet, mint a gázzal fűtés. Villanyvilágítás helyett meg használjunk gyertyafényt. Sőt, a nóta még azt is mondja, hogy „Oltsuk el hát a gyertyát (is), mert azt ingyen nem adják.”