Nemzetközi porondon ismét port kavart a Gazprom orosz gázipari vállalat augusztus végi bejelentése, miszerint a még épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték a várakozások szerint már idén 5,6 millió köbméter gázt szállíthat Németországba. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az orosz gáz Ukrajna megkerülésével közvetlenül szállítható az unióba, vagyis veszélybe kerülhet a 2024-ig érvényes orosz–ukrán megállapodás, Ukrajna pedig évi mintegy hárommilliárd dolláros tranzitdíjtól esik el. Az ügyben korábban is folyt a diplomáciai nyomásgyakorlás.
A még épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték a várakozások szerint már idén 5,6 millió köbméter gázt szállíthat Németországba – jelentette be a Gazprom még augusztus végén. A hírt hétfőn megerősítő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a gázvezeték, amely Ukrajna elkerülésével köti össze Oroszországot és Németországot „néhány nap múlva működni kezd”. Ugyanakkor megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata nem változtatott álláspontján és továbbra is ellenzi az Északi Áramlat 2-t, de tisztában van vele, hogy már nem lehet megállítani.
A projektet irányító Nord Stream 2 AG hétfőn közölte, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 második vezetékének lefektetése. Ezután a csővezeték dániai és németországi szakaszának összekapcsolása következik. A vállalat úgy tervezi, hogy a létesítményt 2021 végéig fogják üzembe helyezni. A vezeték idei beüzemelését valószínűsítő bejelentés nyomán a holland TTF gáztőzsde szeptemberi határidős ára az ICE Futures-indexen ezer köbméterenként 531-ről 482 dollárra csökkent.
Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. A tenger alatti csővezeték 99 százalékban kész, utolsó szakaszán a Fortuna csőfektető dolgozik.
Ukrajna számára létkérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon szállít gázt Nyugat-Európába. A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt.
Akár újabb szankciók is jöhetnek
Az ügy fontosságát jelzi, hogy a Gazprom bejelentése után néhány napra létrejött Putyin–Merkel találkozó után az Ukrajnába látogató német kancellár ismét élesen fogalmazott: Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha megpróbálja „fegyverként használni” Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket. „Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” – mondta a hamarosan leköszönő német kancellár, aki leszögezte: Berlin amellett van, hogy a felek mielőbb meghosszabbítsák az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról kötött, 2024-ig érvényben lévő ukrán–orosz megállapodást.
Ugyanakkor fontosnak nevezte Ukrajna és Németország energetikai együttműködését, és szükségesnek azt, hogy a jövőben is legyen forgalom az ukrán gázvezetékrendszeren keresztül Oroszországból Európába. Biztosított afelől, hogy Berlin erről európai vezetőkkel és a projektben érintett vállalatokkal is tárgyalni fog.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban borúlátó, hiszen még mindig nem érti, ki ad garanciát Ukrajna gazdasági biztonságára 2024 után. Ugyanakkor bejelentette, hogy Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásával összhangban konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal és Németországgal az Északi Áramlat-2 építéséről és üzembe helyezéséről.
Magyar álláspont
„Minden korábbi képmutató vita zárójelbe került” az energiabiztonságot illetően az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében létrejött megállapodással – vélekedett Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter augusztus végén, miután orosz kollégáját, Szergej Lavrovot fogadta Budapesten. A magyar diplomácia vezetője arra a korábbi Washington és Berlin közötti megállapodásra utalt, amely szerint a vezeték üzembe helyezésével párhuzamosan szükséges Ukrajna energiabiztonságát is garantálni. „Abból, hogy megegyezés született a vezető nyugati államok és Oroszország között, világosan látszik, hogy kölcsönösen előnyös energetikai együttműködés van a felek között. Ezek után pedig nem volna korrekt semmilyen szempontból egyes közép-, illetve délkelet-európai országokat fenyegetni azért, mert a saját nemzeti rendszereik korszerűsítésével egy másik szállítási útvonalat is kiépítenek” – közölte Szijjártó Péter, aki szerint a magyar kormány stratégiai szempontból tekint az ügyre, ugyanis nincs nemzeti szuverenitás energiabiztonság nélkül, ezért a saját érdekeket kell előtérbe helyezni, ahogyan mások is teszik.
A magyar külügyminiszter egyébként augusztus 30-án azt is bejelentette, hogy megállapodás született a Gazprommal az újabb hosszú távú gázvásárlás részleteiről, ennek alapján indul majd meg a gázszállítás október elsejétől Magyarország irányába. A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után lehetőség van a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik, ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,5 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, illetve 1 milliárd köbmétert Ausztria felől. Azt azonban nem közölték, hogy mindez az Északi Áramlat-2 gázvezeték igénybe vételével történik-e.