Baloldali fordulattól tart Angela Merkel

2021. szeptember 8., szerda, Világfigyelő

El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár tegnap, kormányfői pályafutása utolsó parlamenti beszédében.

A törvényhozási ciklus végeztével visszavonuló politikus kiemelte, hogy a választás nemcsak azért különleges, mert Németország második világháború utáni történelmében először nem indul a hivatalban lévő kancellár, hanem azért is, mert az ország jövőbeli útjáról kell dönteni. Vagy a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, akik „elfogadják” az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke (Baloldal) támogatását, „vagy legalábbis nem zárják ki” az együttműködést velük, vagy Armin Laschet és a jobbközép CDU/CSU vezetésével alakul kormány, amely a stabilitást, megbízhatóságot, mértéktartást képviseli. „Hazánk számára a legjobb út egy CDU/CSU vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral” – mondta Angela Merkel, a CDU korábbi elnöke.

Közben újabb mélypontra, húsz százalék alá süllyedt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-)választásra készülő Németországban egy tegnap ismertetett felmérés szerint.

A CDU/CSU választói támogatottsága egy hét alatt további két százalékponttal csökkent, és így 19 százalékon áll. „Ez valószínűleg a legalacsonyabb érték, amelyet valaha is regisztrált bármely intézet a CDU/CSU számára 1949 óta” – emelték ki a felmérést készítő Forsa közvélemény-kutató társaság a közleményben. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy hét alatt további két százalékponttal lépett előre, így a szavazatok 25 százalékára számíthat. Az SPD így már hat százalékponttal megelőzi a CDU/CSU-t és nyolc százalékponttal a Zöldeket, akik támogatottsága egy százalékponttal 17 százalékra csökkent. A Bundestag kisebb pártjainak támogatottsága nem változott jelentősen az előző héthez képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 13 százalékára számíthat, egy százalékponttal erősödött. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága 11 százalékon stagnál, a szociáldemokratáktól balra álló Die Linke (Baloldal) változatlanul 6 százalékon áll.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 178
szavazógép
2021-09-08: Belföld - :

Megsínylik a drágulásokat

A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) 98 százalékát érintette kedvezőtlenül a nyersanyag- és energiadrágulás – derült ki a romániai kkv-k országos tanácsának felméréséből. A megkérdezettek 73 százalékának 10–30 százalékkal nőttek a költségei, 18 százalékának több mint 30 százalékkal.
2021-09-08: Világfigyelő - :

Középpontban a nemzeti kisebbségek védelme

A nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását nevezte az Európa Tanács magyar elnöksége legfontosabb feladatának a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára tegnap egy budapesti tanácskozáson. Az Európa Tanács (ET) magyar elnöksége által szervezett – A nem kormányzati szervezetek és kutatóintézetek szerepe az Európa Tanács nemzeti kisebbségi normáinak előmozdításában című – tanácskozáson Sztáray Péter kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy megerősítse Európában a demokrácia stabilitását, és hatékonyan vegye fel a küzdelmet a politikai, társadalmi és kulturális intolerancia minden formájával szemben.