Az eucharisztia a forrás, amelyből a keresztények élete és küldetése táplálkozik – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) nyitó szentmiséjén Budapesten. Az egész héten zajló rendezvény során a Hungexpón egész nap katekéziseket, előadásokat tartanak a világ öt kontinenséről érkező előadók. Délutánonként a Széll Kálmán téren és az Örs vezér terén felállított missziós színpadon koncertek, tanúságtételek, evangelizációs darabok várják az érdeklődőket. A Szent István-bazilika előtti téren szintén koncertek, néptáncelőadások zajlanak, és ott mutatkoznak be a katolikus kiadók, illetve az egyházmegyék és a szerzetes közösségek. A vasárnapig tartó katolikus világesemény záró szentmiséjét, az úgynevezett statio orbist vasárnap, szeptember 12-én Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén. Az eddigi előadások során sok szó esett a világ több pontján napjainkban is zajló keresztényüldözésről.
Krisztus világossága
Az első eucharisztikus kongresszust 1881-ben tartották az észak-franciaországi Lille-ben. Az elmúlt másfél évszázadban a mozgalom világméretű rendezvénnyé nőtt, kezdetben évente, majd kétévente, az utóbbi évtizedekben négyévenként más-más kontinensen tartják meg. Magyarország 1938 után másodszor ad otthont a rendezvénynek. Az eredetileg 2020-ra tervezett kongresszust a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani egy évvel. Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén – a katolikus egyház tanítása szerint – Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.
Erdő Péter bíboros a nyitó szertartás elején mondott köszöntőjében úgy fogalmazott: adja Isten, hogy a kongresszus hetében „különösen is átérezzük, hogy Krisztus velünk van az Eucharisztiában, nem hagyja magára az egyházat, a népeket, az emberiséget”. Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke homíliájában kiemelte: az egyházban, tagjainak minden gyengesége és bűne ellenére, ott ragyog Krisztus világossága. A szentmisén száz püspök és több mint háromszáz pap koncelebrált. A résztvevők teljesen megtöltötték a Hősök terét, az Andrássy úton pedig a Bajza utcáig álltak. A tömegben egyebek mellett nagyméretű feszületet, nemzeti lobogót, székely zászlót, illetve a Vatikán lobogóját tartották.
Napjaink humanitárius válsága
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumban az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett, Kereszt-tűzben, keresztényüldözés a konfliktuszónákban című kiállítás ünnepélyes megnyitóján arról beszélt, hogy a keresztényüldözés napjaink humanitárius válsága.
Ma a világban minden nyolcadik keresztény állandó üldöztetésnek, sokszor vértanúságnak van kitéve hite miatt: naponta 13 keresztényt gyilkolnak meg, elsősorban az iszlám országokban. Érdemes tudatosítani azt, hogy keresztényüldözés zajlik, nem csak általában az emberi jogok megsértése – emelte ki. Arra is rámutatott: a keresztényüldözés nyugaton sem ismeretlen: ott a hitvalló keresztényekre vértanúság ugyan nem vár, de állásvesztésben, meghurcoltatásban gyakran van részük. Ezért is fontos Brüsszelben kiállni a keresztények szabadsága mellett – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a magyarság 400 éven át harcolt az iszlámmal, akik az ország felét lerombolták, népességének felét kiirtották. Sok millió magyar adta az életét azért, hogy a Kárpát-medencében ne kelljen a saría árnyékában élni, a magyar nemzetet ezért ne merje kioktatni senki, mert ennek a sok millió magyarnak az emlékét sérti meg. Semjén Zsolt kiemelte, a magyar kormány természetes kötelességének érzi, hogy szülőföldjükön támogassa az üldözött keresztényeket, emellett a Kárpát-medencében 2010 óta 3 ezer templomot újítottak fel és több mint 150 új templomot építettek magyar kormányzati segítséggel.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára elmondta, a katolikusoknak az öröm hetét jelenti a jelenleg zajló eucharisztikus világkongresszus, a vértanú egyházak vallási vezetői is Budapestre érkeztek erre az alkalomra. Az utóbbi években egyre szorosabbá vált egyházaikkal a kapcsolat, ennek azonban szomorú apropója a naponta hitükért meggyilkolt keresztények magas száma – emlékeztetett, hozzátéve: a nagy emberi jogi szervezetek mégsem foglalkoznak azzal, hogy több kontinensen rendszerszinten üldözik és gyilkolják a keresztényeket.
Az államtitkár elmondása szerint Magyarország a Hungary Helps Program keretében az elmúlt 4 évben 250 ezer embernek segített szülőföldjén megmaradni, lerombolt otthonaikat és templomaikat újjáépíteni, és ösztöndíjprogramot is indított a hazájuk újjáépítéséért elkötelezett fiatalok számára. Azbej Tristan bejelentette: a Hungary Helps program keretében a magyar kormány életmentő humanitárius segítséget küld Afganisztánba, illetve a közeli biztonságos országokba, az első körben mintegy ezer családnak.
A radikalizmus szorításában
A Nyugat nincs tisztában a közel-keleti keresztények helyzetével, félelmeivel – mondta Louis Raphael Sako bíboros, bagdadi érsek, iraki káld pátriárka a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. A káld katolikus egyház vezetője előadásában arról beszélt: a keresztények évek óta tartó drámája tovább folytatódik a Közel-Keleten. A radikalizmus mint politikai és vallási ideológia egyre erősebb, a szélsőségesek célja, hogy eltüntessék a keresztényeket a Közel-Keletről. Louis Raphael Sako bíboros kiemelte, Irak polgárainak és a keresztény közösségnek közös az álma: „békében, stabilitásban és méltóságban” szeretnének élni. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a politika és a vallás, az állam és az egyház szétválasztása – mondta a pátriárka, a nemzetközi közösség segítségét kérve ehhez.
Az egyházi vezető megköszönte a magyar kormány és a magyar egyházak segítségét, amelyből az Iszlám Állam terrorszervezet által lerombolt falvak újulhattak meg a Ninivei-fennsíkon. A közel-keleti keresztény közösségekről szólva kiemelte: ők őrzik a kereszténység gyökereit, ezért jelenlétük a világ valamennyi kereszténye számára alapvetően fontos. Kitért arra: a káld egyház „karizmája a vértanúság”, hiszen megalapítása óta üldözték: a perzsák, az arabok, a mongolok, a törökök, az utóbbi időben pedig a muszlim szélsőségesek, az al-Kaida és az Iszlám Állam. Ismertetése szerint a káld egyháznak jelenleg 18 egyházmegyéje van: 8 Irakban, 2 Iránban, egy Szíriában, Libanonban, Egyiptomban, Törökországban, 2 Örményországban, egy Kanadában és egy Ausztráliában. A hívek száma meghaladja az egy milliót.
Afrikai misszió
Az eucharisztia a szeretet és a szolgálat missziója – fogalmazott a nigériai onitshai érsekség alkancellárja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus második napján, hétfőn a budapesti Szent István-bazilikában tartott előadásában. Basil Ekwunife azt mondta: az eucharisztia, a szolidaritás, a szeretet és a könyörületesség nyilvánul meg a magyar Afréka Alapítvány munkájában is. Hangsúlyozta: fontos a misszió keresztény mivolta is, hiszen „lelki gyökereink nélkül” a missziós munka könnyen válhat egyszerű aktivista cselekedetté. Kiemelte: a magyar misszionáriusok segítségével fejleszteni tudták kórházi ellátásaikat egy olyan országban, ahol nincs társadalombiztosítás és sok a beteg, akik gyakran el sem jutnak a kórházakba. A magyarok az ételosztásban is segítettek, valamint több mint 50 diák tanulmányait is támogatták. Fodor Réka, az Afréka Alapítvány vezetője elmondta: az onitshai érsekségnek több mint 500 papja van mintegy 200 plébánián és több kórházat is fenntartanak. A rendezvényen Csókay András idegsebész is beszélt missziós tapasztalatairól, az általuk végzett műtétekről, valamint arról, hogy orvosi felszerelésekkel is segítették a gyógyító munkát.
