Kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki a munkaügyi tárca annak érdekében, hogy ösztönözzék a szociális segélyben részesülők munkaerőpiaci részvételét valamint a juttatástól való függőségük megelőzését. Ugyanakkor olyan intézkedések bevezetését tervezik, melyek által csökkenthető a munkanélküliség azon fiatalok körében, akik nem dolgoznak, de nem is tanulnak, és szakmai képzéseken sem vesznek részt – ismertette a Digi24.
A hírtelevízió által idézett Raluca Turcan tárcavezető kifejtette, az év elején országos kampányt indítottak a szociális segélyek odaítélésének felülvizsgálatára, ez tette lehetővé a juttatásban részesülők helyzetének felmérését az ellenőrzés alá vont közösségekben, valamint a rászoruló, veszélyeztetett személyek azonosítását. Kiemelte, szükség van a munkaképes kedvezményezettek oktatására, képzésére, illetve ösztönzők bevezetésére egyaránt, hogy növelni tudják foglalkoztatottságukat.
A tervezet egyebek mellett előírja, hogy az a jogosult, akinek sikerül elhelyezkednie a munkaerőpiacon, az alkalmazás pillanatától kezdve további hat hónapon át megkapja a szociális segélyt is, amennyiben a munkaviszonya legkevesebb 24 hónapra szól. Azok a személyek, akik visszautasítják a számukra felajánlott álláslehetőséget, elveszítik a szociális segélyt, melyet legkorábban 12 hónap múlva kérvényezhetnek ismét.
Raluca Turcan szólt arról is, a segélyre jogosult munkaképes személyeknek félévente, vagy kérésre kötelező módon meg kell jelenniük a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségeknél, s akik ezt visszautasítják, azoktól megvonják a szociális juttatást. Amennyiben egy alkalmazásban lévő, szociális segélyre is jogosult dolgozó munkaviszonya 24 hónapnál korábban megszűnik a munkáltató kezdeményezésére, az érintett személynek nem kell megtéríteni az ösztönzőként kapott összeget. Ha a munkaviszony a dolgozónak felróható okokból szakad meg, az államtól szociális juttatás címén kapott anyagiakat vissza kell fizetni.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy a munkaképes segélyezetteknek részt kell venniük a Második esély elnevezésű képzési programban is, aki nem hajlandó erre, az a szociális segély megvonására számíthat.
A tervezet egyik legfontosabb javaslata, hogy a NEET kategóriába sorolt – nem dolgozó, oktatásban és szakmai képzésben sem részesülő –, 16 és 25 év közti fiatalok csoportjának felső korhatárát 30 évre módosítsák. A munkaügyi tárca szerint ez a változás nagyobb hozzáférést biztosít a jövőben a vissza nem térítendő európai forrásokhoz.
