A stratégiai kommunikációs törzs 3929 új esetről számolt be tegnap, amikor a megelőző két hét adatai alapján 1727 fertőződés számított volna átlagosnak. Az utóbbi 24 órában 96 koronavírusos beteg halt meg: ez csaknem háromszorosa a kéthetes mozgóátlagnak. Rohamosan emelkedik az egészségügyi rendszer leterheltsége is: kedden 5622 fertőzöttet kezeltek kórházban, ami egy hét alatt 60 százalékos növekedést mutat. Hasonló arányban romlott a helyzet a COVID-kórházak intenzív terápiás részlegein is, ahol tegnap már 675 súlyos állapotban lévő beteget ápoltak.

A szakemberek elsősorban az alacsony – 31 százalékos – átoltottságnak tulajdonítják a fertőzés példátlanul gyors terjedését a járvány mostani, negyedik hullámában. A közegészségügyi intézet tegnap közzétett jelentése szerint Romániában az oltáskampány kezdete óta eltelt nyolc hónapban 8042 második adag vakcinával is immunizált embernél, vagyis a beoltottak 0,18 százalékánál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Valamivel több mint 24 ezer ember (0,46 százalék) az első adag oltás felvétele után kapta el a fertőzést.

Ugyanebben az időszakban 483 ezer embernél (a lakosság 2,5 százalékánál) diagnosztizálták a koronavírus-fertőzést. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen adag vakcinával beoltottak ötször kisebb eséllyel, a mindkét adag oltással immunizált emberek pedig 14-szer kisebb eséllyel kapták el a fertőzést a beoltatlanokhoz viszonyítva.
 

Nem utasíthatók el a betegek

Cseke Attila tegnap arra kérte az egészségügyi igazgatóságok képviselőit, ültessék gyakorlatba a koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezésére kidolgozott megyénkénti terveket.

A megbízott tárcavezető távértekezletet tartott a megyei egészségügyi igazgatóságok vezetőivel, amelyen részt vettek Vass Levente és Andrei Baciu államtitkárok, illetve a tárca beteggondozói főosztályának és a katasztrófavédelmi főigazgatóságnak a képviselői is. Cseke Attila kifejtette, egyetlen megye kórházai sem utasíthatják el más megyéből érkező betegek kezelését. „Ugyanakkor nem érdekelnek a papírokon szereplő adatok. Azt akarom, hogy ellenőrizzék a kórházakat, és a valós helyzetet jelentsék” – idézte a közlemény az ügyvivő egészségügyi minisztert.

Cseke Attila szerint a kinevezése óta eltelt néhány nap alatt (csaknem kétszázzal) 933-ra bővítették a koronavírusos betegeknek elkülönített intenzív terápiás helyek számát. A célkitűzés az, hogy – a részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével – elérjék az 1500 helyet. A tárcavezető tegnap arra kérte az igazgatóságok képviselőit, hogy jelöljenek ki orvosi személyzetet is a megnövelt ágyszámhoz. Ugyanakkor szorgalmazta, mérjék fel a kórházak gyógyszer- és egészségügyieszköz-készletét, a fölösleget ugyanis szükség esetén újraosztják a megyék között.
 

Minden második ember védetlen

A tendencia azt mutatja, hogy a következő időszakban tovább fog nőni az új esetek száma – ezt Valeriu Gheorghiţă, az országos oltási kampány koordinátora jelentette ki tegnap. A katonaorvos szerint az utóbbi 24 órában elvégzett tesztek 8,2 százaléka volt pozitív, ez pedig arra utal, hogy a növekvő tendencia ki fog tartani a következő időszakban, ami egyrészt a koronavírus delta-variánsának dominánssá válásával magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy Romániában minden második személynek nincs semmiféle védettsége a vírussal szemben, azaz nincs beoltva sem, és nem is esett át még a fertőzésen.

Az oltásparancsnok arra figyelmeztetett, koronavírus delta-változata nagyon könnyen terjed, így egyetlen pozitív eset több mint 390 ezer fertőzöttet eredményezhet. Kifejtette, jelenleg a delta variáns a domináns. Míg a korábbi, alfa vírustörzs reprodukciós rátája körülbelül 2 volt, addig a delta vírustörzs reprodukciós rátája 5 körüli. Ez azt jelenti, hogy nyolc fertőzési ciklus után, körülbelül két hónapon belül egy alfa variánssal megfertőződött személy 256, míg egy delta variánssal megfertőződött személy 390 ezer ember megfertőződését okozhatja.
 

Két oltást egyszerre

Valeriu Gheorghiţă tegnap arról is beszámolt, hogy a koronavírus elleni vakcinát fel lehet venni akár az influenza oltással egyszerre. A koronavírus elleni oltás harmadik dózisával kapcsolatban emlékeztetett: az Európai Gyógyszerügynökség jelenleg a BioNTech és a Pfizer által benyújtott tudományos adatokat elemzi, és hamarosan a Moderna által benyújtott adatok is sorra kerülnek. „Nagyon valószínű, hogy október első hetében kiadják az engedélyt a harmadik adag beadására” – mondta.

Hozzátette, hogy az egészségügyi illetékesek javaslata szerint a harmadik dózist a rossz immunállapotú személyeknek – beleértve a 65 év fölötti időseket is – kellene felvenniük, illetve azoknak, akik esetében legalább egy fél év telt el a második dózis felvétele óta. Megemlítette azonban, hogy elméletileg nincs szükségük egy harmadik dózisra azoknak a személyeknek, akik megkapták a teljes oltást, és emellett át is estek a koronavírus-fertőzésen, mivel szervezetükben az antitestek száma sokkal magasabb.

Gheorghiţă felhívást intézett az emberekhez, hogy tartsák be az egészségügyi óvintézkedéseket és oltassák be magukat. „Aggodalomra ad okot, hogy egyre több koronavírus-fertőzött személy kerül meglehetősen rövid időn belül az intenzív osztályra” – fogalmazott.
 

Kötelező vakcina?

Nelu Tătaru, a miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója tegnap a DigiFM-en kijelentette, megvitatja Florin Cîțu kormányfővel a kötelező oltás vagy heti teszt bevezetését az alapvető tevékenységi ágazatokban dolgozók – például tanárok, rendőrök, tűzoltók vagy csendőrök – esetében. Kötelező védőoltást rendelnének el az idősek, a rákos betegek vagy az immunhiányos betegek esetében is. Tătaru úgy fogalmazott, „gondolkodunk az oltáson vagy a heti tesztelésen”, véleményét tanácsadóként ismerteti a miniszterelnökkel – tette hozzá. Álláspontja szerint az országunkat is elért negyedik hullám agresszívebb, mint az első kettő, ezért szükség van sürgős intézkedésekre a járvány terjedésének megfékezésére.