Kiderült ugyanis, az exkormányfő felvetette magát jogi tanácsadónak az általa elnökölt Pro Románia párthoz. Bruttó fizetése havi 25 ezer lej – mintegy ötezer euró –, ami nettóban sem rossz: 15 ezer lej. A fizetést közpénzből biztosítják a pártnak az Állandó Választási Hatóság által rendszeresen juttatott támogatásokból. A Pro Románia amúgy igencsak nagylelkű párt: szép összegért szerződtették Ponta volt miniszterelnöki tanácsadóját, Geanina Puşcaşut is, aki menedzsment-tanácsadóként tevékenykedik a pártnál, havi bruttó 21 ezer lejért. A legjobban a párt főtitkára, Alin Văcaru keres, aki havi bruttó 45 ezer lejt visz haza, a párt informatikusának bére pedig havi bruttó 44 ezer lej. De senkit sem hagynak magára: még a párt sofőrje is havi bruttó 6800 lejt kap. Ponta egyébként korábban azt mondta, egy külföldi cégnél dolgozik tanácsadóként – de nem politikai, hanem üzleti tanácsadóként tevékenykedik. (Főtér)

UTCÁRA VONULTAK. Néhány tucat tanuló tüntetett hétfőn a fővárosban a Győzelem téren. A bukaresti és Ilfov megyei tanulók egyesülete által szervezett megmozduláson a diákok hét transzparensen foglalták össze követeléseiket. Egyebek mellett finanszírozás-kiegészítést szorgalmaztak az iskolák felújítására, a Meleg étel program általánossá tételét kérik minden hazai iskolában, tananyagpótló órákat minden tanuló számára, ugyanakkor hozzáférhető iskolai tanácsadást. Követelték továbbá a kategóriánként differenciált és a minimálbérhez kötött ösztöndíjakat, az ingyenes szállítást megyén belül a tanulók számára, illetve új kerettanterveket és oktatási anyagokat. Vasárnap az ország több diákszervezete is arra buzdította a tanulókat, hogy vonuljanak utcára. A szervezetek többek közt azt nehezményezik, hogy egyre rosszabb az oktatás minősége és egyre több fiatal hagyja el az iskolát. (Agerpres)

SZAKEMBERHIÁNY. Háromszáznegyven romániai állatorvosi körzet áll üresen, mert nem találnak szakembert a működtetéséhez. A hozzájuk tartozó mintegy 1500 falu maradt állategészségügyi ellátás nélkül a Román Állatorvosi Kamara bejelentése szerint. A szakember nélküli körzetek többsége az ország déli megyéiben található, de Erdélyben is szükség lenne állatorvosokra. A jelenség fő oka, hogy három évtized alatt a töredékére esett vissza a haszonállatlétszám – elsősorban a szarvasmarha- és a sertésállományok száma csökkent drasztikusan –, ezzel párhuzamosan pedig évről évre zsugorodik az állatorvosi rendelők bevétele is. (Marosvásárhelyi Rádió/Krónika)