A politikus szerint az EMSZ-nek továbbra is az lesz a feladata, hogy az RMDSZ-szel helyi szinten versenyezve, országos szinten pedig együttműködve napirenden tartsa az erdélyi magyar közösség fontos céljait, mint például az autonómia, az anyanyelv- és jelképhasználat biztosítását, valamint az állami finanszírozású önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozását.

A pártelnök úgy vélte, csak egy kétpólusú erdélyi magyar rendszer tud gátat szabni annak a jelenségnek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken egyre több erdélyi magyar a román pártok jelöltjeire szavaz. „Az erdélyi magyar választói tömb egyben tartása attól függ, hogy az EMSZ projektje sikeres lesz-e a következőkben” – jelentette ki Csomortányi István.

A párt alapításának körülményeit Toró T. Tibor alapító elnök, jelenlegi ügyvezető elnök idézte fel. Elmondta: olyan korban jegyezték be a pártot, amikor Európa egyik legdiszkriminatívabb párttörvényének a feltételeit kellett teljesíteni. Úgy kellett összegyűjteniük több mint harmincezer aláírást, hogy Románia 18 megyéjében haladjon meg egy küszöbértéket az aláírások száma. Hozzátette: mindezt politikai ellenszélben tették. Több megyében is a rendőrség kereste fel az aláírókat, hogy megkérdezze, valóban támogatták-e a pártbejegyzést. A Szilágy megyei ügyészség tízévi nyomozás után, pár hónappal ezelőtt közölte, hogy nem találtak törvénytelenséget.

Toró T. Tibor a párt fontos eredményének tartotta, hogy 2018 januárjában közös állásfoglalást írtak alá az autonómiaelképzelések összehangolásáról az RMDSZ-szel és az MPP-vel. Ebben ugyanis azt rögzítették, hogy mit gondolnak az autonómiáról, „hogy ne lehessen autonómiaként eladni, ami nem az”. Hozzátette: a megegyezés próbája az lesz, hogy milyen formában fogadja el a kormány, majd a parlament a kisebbségi törvény tervezetét. Ha az RMDSZ eltér a hárompárti egyezségben foglaltaktól, vállalnia kell ennek a politikai következményeit.

A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt korábbi elnök idézte fel, hogy a párt államfőjelöltjeként Románia „erdélyiesítésének” a jelmondatával román partnerekre találtak. A párt ugyanakkor nemzetközi szinten is ismertté tette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amikor csatlakozott a hasonló törekvésű pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetséghez (EFA).

Zatykó Gyula, a párt partiumi alelnöke azt idézte fel, hogy az EMNP szellemi műhelyéből olyan kulturális fesztiválok indultak, amelyek a magyarság önbecsülését, és a román–magyar kapcsolatokat is javították. Az első ilyen fesztivál a Kolozsvári Magyar Napok volt, amely mintájára később Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Brassóban és Temesváron szerveztek évről évre hasonló nagyszabású rendezvényeket.

Mátis Jenő alelnök az Erdély gazdaságfejlesztési programjának nevezett Mikó Imre-terv elkészítését emelte ki az EMNP történetéből, amely szerinte a Kárpát-medence többi magyar közösségét és az RMDSZ-t is ihlette, amikor elkészítették a gazdaságfejlesztési programjaikat. Mátis Jenő a Mikó Imre-terv hátrányának tartotta, hogy túl korán készült el, amikor Magyarország gazdasága még nem volt elég erős ahhoz, hogy a határain kívüli magyar közösségeket is támogassa gazdaságilag.