Az RMDSZ Marosszentgyörgyön zajló kongresszusára eljött a romániai és magyarországi pártok nagyja. Az apraja, például a magyar ellenzéki pártok nem, pedig milyen jót kampányolhattak volna itt is. Az hazai USR PLUS-os okosok sem jelentkeztek, mert biztosan haragszanak, hogy Kelemen Hunorék nem értenek egyet saját megbuktatásukkal, és ezért nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt. De az is lehet, hogy a két főkolompos (főkolontos?), Barna és Cioloș most éppen edzőtárborba vonult azért, hogy felkészülten essen egymásnak a pártvezérségért zajló versenyben.
Kelemen Hunor a Szívügyünk a család mottójú kongresszuson elmondta, teljesítették ígéretüket, hogy amennyiben megkapják a közösség bizalmát, és adottak lesznek annak feltételei, vállalják a kormányzás nehéz terhét. És íme, megvalósult. (Különben a választások után mindig csak az a nagy kérdés, hogy kivel kormányoz az RMDSZ.) Eszmei mondanivalóját idézném: „a kormányzás közben sem feledhetjük, sőt, tudatosítanunk kell reggel, munkakezdés előtt és este, munkavégzés után, hogy azért vagyunk itt, mert több mint három évtizede Szövetség voltunk, Szövetség vagyunk és Szövetség maradunk”. (Mindörökké, ámen! – teszem hozzá.) Tiszta szerencse, hogy nem úgy mondta: „reggel, délben, meg este”.
Utána a többi miniszter következett. Novák Károly Eduárd sportminiszter elmesélte álmát: „Az az álmom, hogy győztes nemzetté váljunk, most ezért dolgozom.” Reméljük, álma valósággá válik, hisz ő nemrég ismét győztessé vált, ezüstérmet nyert Tokióban.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter megígérte, hogy tovább harcol a klímaváltozás, a medvék és a falopás ellen. Arra gondolhat, hogy ha már kivágják az összes erdőt, akkor nem lesznek falopások, és a medvék is eltávoznak más égtájakra.
Cseke Attila azt mondta: „A munkavállalást és a gyermekvállalást együtt kell serkenteni.” (A Viagra mellett hátha feltalálnak valami munkára serkentő szert is.)
A kongresszuson meghúzták a 70 éves Markó Béla fülét, így felköszöntvén őt. A Magyar Polgári Párt elnöke, Mezei János az RMDSZ fülét húzta meg, mondván: „Kormányzati szerepvállalása nem mindig hozza a várt eredményeket.”
A romániai pártvezérek és politikusok – függetlenül attól, hogy most kormányon vannak vagy ellenzékben – nyelvük teljes hosszával nyalták körül az RMDSZ-t.
A miniszterelnök, Cîțu megmondta, hogy jó fiúk ezek a magyarok, mert nem zsarolják partnereiket, és így bízni lehet bennük. A végén magyarul mondta, hogy: Köszönöm szépen. Attól félek, nehogy később azt szavalja, mint Iohannis, hogy: Ionopot chivanoc UdéMéRé, és megkérdezze, mit ígért nekik Orbán Viktor Erdélyért.
A jó Orban (Ludovic) az RMDSZ becsületességét értékelte (a kormányprogram betartásában). Nem említette, hogy bár félig ő is magyar, és így legalább félig becsületes is. Kiemelte azt is, hogy szerinte pártja mindig támogatta a kisebbségeket (tegyük hozzá: kivéve a magyarokat), és fontosnak tartja a kisebbségi jogok biztosítását, az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelvi oktatást stb. (Ő viszont, úgy látszik, nem élt ezekkel a lehetőségekkel.
A jelenleg ellenzékben levő szociáldemokraták vezére, Ciolacu is leborult Kelemen úr előtt, és elrebegte, hogy mindig is csodálta az általa vezetett szövetség komolyságát és szakmaiságát. És azt is mondta, hogy fordítsák le pontosan a szavait, nem szeretné újra azt hallani Iohannis elnöktől, hogy el akarják adni Erdélyt.
Biztatásul a magyarországi kormánypártok képviselői is eljöttek, és mély szeretetükről biztosították a kongresszusozó szövetséget. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint ők már a kezdetektől igen szeretik őket, és minden elfogadhatatlan, ami az RMDSZ-t gyengíti. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a harcos Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta, Kós Károlyt idézve: „Csak az lehet a miénk, amit ki tudunk magunknak harcolni”, és hozzátette: Bukarestben éppúgy, mint Brüsszelben. (S ha még egyszer, mint Kossuth Lajos, „azt üzeni…”?)
Novák Katalin megmondta: az a céljuk, hogy Magyarországon és itt, Erdélyben jó legyen magyarként élni. Az itteni magyarok nem feltétlenül érzik azt mindig, hogy itt jó magyarnak lenni, de ha jövőre elveszítik a választásokat, akkor a fideszeseknek sem biztos, hogy túl jó lesz Magyarországon élni.