A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. A Magyar Írószövetség kezdeményezte azt, hogy a madáchi mű első színrevitele előtti tisztelgésként szeptember 21. legyen a magyar dráma ünnepe, ezzel is felhíva a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, az írókat újabb művek megalkotására ösztönözve.
Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni élete főművét, amelyet feljegyzései szerint 1860. március 26-án fejezett be. A kéziratot barátja, Szontagh Pál biztatására küldte el Arany Jánosnak, aki jobbára stilisztikai, helyesírásai javításokat végzett a szövegen. Az ember tragédiája a Kisfaludy Társaság támogatásával (1861-es évszámmal) 1862. január 16-án hagyta el Emich Gusztáv nyomdáját és kedvező fogadtatásra talált. Az emberiség történetét az első emberpár, Ádám és Éva, illetve az örök kétkedő Lucifer alakja köré fonva 15 színben feldolgozó, egyetemes kérdéseken töprengő Tragédia a magyar irodalom egyik legösszetettebb, leggazdagabb alkotása, a szöveget a színházművészet újabb és újabb előadások útján, korszakokon és stílusokon átívelően alapműként értelmezi ma is.
A sokáig színpadi előadásra alkalmatlannak vélt drámai költemény ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én, csaknem két évtizeddel Madách halála után, a Nemzeti Színházban tartották az intézmény igazgatója, Paulay Ede rendezésében. A négy órán át tartó előadáson a Tragédia mind a 4141 sora elhangzott, a kísérőzenét Erkel Gyula szerezte, Ádám jelmezeit Paulay tervezte, és ő rajzolta meg a díszletek vázlatát is. Ádámként Nagy Imre, Évaként Jászai Mari, Lucifer szerepében pedig a pályakezdő Gyenes László lépett színpadra (utóbbi haláláig megtartotta szerepét), a látványos sikerhez az első ízben alkalmazott villanyfény, a jól működő süllyesztő és a megnövelt színpad is hozzájárult.
A darabot néhány év alatt valamennyi magyarországi színház műsorára tűzte, az elmúlt 140 évben csak a Nemzeti Színházban nyolcszor újították fel. A második világháború után először 1947-ben készült előadás Madách szövegéből, de a kommunista kultúrpolitika nem sokkal később betiltotta, csak 1957-től játszhatták ismét rendszeresen.
A magyar dráma napja alkalmából számos kitüntetést is átadnak. Az 1984-ben Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga által alapított díjat, a Szép Ernő-jutalmat drámaíróknak osztják ki, 1992-ig évente egy alkotó vehette át, azóta a díjazottak köre 2–3 főre bővült. A Színházi Dramaturgok Céhe 1998 óta ítéli oda az évad legjobb magyar drámájának járó elismerést, valamint a Bálint Lajos Vándorgyűrűt, utóbbit felváltva egy-egy dramaturgnak, illetve művészeti titkárnak. A Színházi Kritikusok Céhe 1979 óta minden évben átnyújtja az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit tizenöt kategóriában elismerő Színikritikusok Díját.
