A stratégiai kommunikációs törzs (SKT) tegnap 129 halálesetről számolt be: ennél több áldozatot legutóbb négy hónapja, a harmadik hullám tetőzésének időszakában követelt a járvány. Az elhalálozások görbéje példátlanul meredeken emelkedik az országban: az utóbbi két hét adatai alapján tegnap 60 haláleset számított volna átlagosnak, ami csaknem kétszerese a múlt keddi adatnak.

Hasonló ütemben, ugrásszerűen emelkednek a fertőzési számok is: az SKT tegnapi jelentésében szereplő 6789 új fertőzés 120 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. A leggyorsabban a fővárost övező Ilfov megyében terjed a járvány, ahol az utóbbi két hétben a lakosság 3,4 ezrelékénél mutatták ki a koronavírust. Szatmár megyében korábban, Temes megyében tegnap haladta meg a három ezreléket a fertőzési ráta, településekre lebontva az ország 35 városában és 234 községében haladja meg a 3-at az elmúlt két hétben jegyzett, ezer lakosra számított új fertőzések száma. A három ezrelék feletti településeken már csak a védettségüket uniós digitális COVID-igazolvánnyal tanúsítók léphetnek be a vendéglátóhelyekre, mozikba, színházakba.

Bodok megpirosodott

Az SKT tegnapi jelentésében Háromszék 31 újabb esettel szerepel, ezzel Kovászna megye fertőzöttségi mutatója 0,61-re ugrott a tegnapelőtti 0,49 ezrelék után. A Kovászna Megyei Prefektúra által közölt adatok szerint viszont az elmúlt nap folyamán 29 újabb igazolt koronavírus-fertőzéssel 139-re növekedett Háromszéken az aktív koronavírusos esetek száma. A tájékoztatás szerint Bodokon nyolc (a településen az ezer lakosra vetített incidencia 3,09), Zágonbárkányban 6 (incidencia 1,49), Kökösben 2 (1,33), Uzonban 6 (1,29), Sepsiszentgyörgyön 77 (1,21), Kovásznán 11 (1,00), Zágonban 5 (0,98), Bodzafordulón 6 (0,63), Bereckben 2 (0,58), Dobollón 1 (0,44), Kézdivásárhelyen 8 (0,40), Előpatakon 2 (0,35), Csernátonban 1 (0,25), Kézdiszentléleken 1 (0,22), Nagybaconban 1 (0,21), Szitabodzán 1 (0,20), és Bardócon 1 (0,19) koronavírusos beteg szerepel a nyilvántartásban.

Kevés a kórházi hely

A kórházakban tegnap már több mint 8000 koronavírusos beteget kezeltek, 50 százalékkal többet, mint egy héttel korábban. Hasonló arányban emelkedett egy hét alatt a súlyos esetek száma: tegnap már 990 koronavírusos beteg életéért küzdöttek az orvosok a COVID-kórházak intenzív osztályain, amelyekben a telítettség meghaladta a 90 százalékot.

A hatóságok versenyt futnak a járvánnyal: kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegeknek elkülönített helyek számát az intenzív terápián. A múlt héten elfogadott mozgósítási terv értelmében 1500-ra emelnék a helyek számát, de Florin Cîțu miniszterelnök tegnap már arról beszélt, hogy meg kell próbálni bővíteni az ágyak számát, mert ebben az ütemben hamarosan kétezer helyre lesz szükség. A kormányfő egyébként sérelmezte, hogy Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter kinevezésekor az országban mindössze 600 intenzív terápiás kórházi ágy állt rendelkezésre a koronavírusos betegek ápolására, annak ellenére, hogy korábban azt kérte: az ágyak száma maradjon 1600.

Csak az oltás segít

Florin Cîţu arra is kitért, a teljes lezárás nem segített a járvány tavalyi időszakában, csak késleltette a folyamatokat, és a COVID-19 vírus leküzdésének egyetlen módja a lakosság beoltása. „Ez az egyetlen megoldás. Vannak vakcináink, van minden, ami szükséges, az egyetlen feladatunk az oltakozás, ugyanakkor a gazdaságot is működésben tartjuk. Ezért hoztuk meg ezeket az intézkedéseket, ezért vezettük be a zöldigazolványt, hogy a román állampolgárok biztonságban fejtsék ki tevékenységeiket, mehessenek vendéglőbe, moziba, az irodába, biztonságban legyenek” – fogalmazott a kormányfő.

Átoltottság tekintetében alig haladta meg a harminc százalékot Románia: a szeptember 20-i adatok alapján eddig több mint 5,38 millió embert oltottak be Romániában, ebből 5,26 millióan a teljes adag oltást megkapták. Bukarestben a lakosság átoltottsága meghaladta az 50 százalékot, Kolozs megye 46,32 százalékkal a második. A megyék 40 százalékában az átoltottsági arány meghaladja a 30 százalékot, mintegy 55 százalékában az átoltottsági arány 20 és 30 százalék között van, Giurgiu és Suceava megyében pedig az átoltottsági arány 20 százalék alatti – ezeket az adatokat Valeriu Gheorghiţă, a lakosság beoltását irányító országos bizottság vezetője közölte tegnapi sajtótájékoztatóján.

Vizsgálódik a DNA

Az oltásparancsnokot arról az in rem kivizsgálásról is kérdezték az újságírók, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) indított a vakcinák beszerzésével kapcsolatban. Valeriu Gheorghiţă azt felelte, tudomása szerint a vakcinák közbeszerzési folyamata minden európai uniós országban az Európai Bizottság által kidolgozott és jóváhagyott eljárás szerint zajlik.

A DNA tegnap közölte, hogy bűnvádi eljárást indított a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban. A vizsgálat az eddigi összes vakcinabeszerzésre kiterjed. A vádhatóság azt is közölte, hogy hivatali visszaélés gyanújával vizsgálódnak, de egyelőre nincsenek gyanúsítottjai az ügynek, az eljárásnak ebben a szakaszában csak bizonyítékokat gyűjtenek annak megállapítására, hogy történtek-e vagy sem bűntettnek minősülő cselekedetek.

A harmadik adag

A hatóságok elsősorban az egészségügyileg sérülékeny, illetve a munkájuk miatt nagy fertőzésveszélynek kitett emberek esetében veszik fontolóra a harmadik adag oltás lehetőségét – közölte Valeriu Gheorghiţă. A COVID-19 elleni vakcina harmadik dózisát azok kaphatják meg, akiket legalább hat hónapja oltottak be. Ennek alapján a március végéig immunizált személyek számát tekintve már 1 100 000-en jogosultak lehetnek a harmadik adag vakcinára.

Gheorghiţă úgy fogalmazott, megtörténhet, hogy már jövő héttől elkezdődik a harmadik dózissal történő immunizálás. Erre az oltási előjegyzési platformon kell majd feliratkozni, kivételt csak az egészségügyi alkalmazottak képeznek, akik a munkahelyükön kapják majd meg a vakcinát.

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint szeptember 19-éig országos viszonylatban 3890 szekvenálást végeztek, és a megvizsgált minták 84 százalékánál mutatták ki a koronavírus aggodalmat keltő változatainak valamelyikét: 1722 esetben az alfa, 11 esetben a béta, 23 esetben a gamma, 1530 esetben a delta változatot azonosították. Eddig 75 romániai haláleset köthető az aggodalmat keltő vírusváltozatokhoz, 27 áldozatot az alfa, hármat a gamma, 45-öt a delta variáns fertőzött meg.

Késik a nyomtatvány

Még egyetlen iskola sem kért mobil oltóegységeket a diákok immunizálására, mivel még nem véglegesült a diákok beoltására vonatkozó szülői szándéknyilatkozat formanyomtatványa – ismertette Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. A tárcavezető szerint a formanyomtatványt az egészségügyi minisztériumnak kell kidolgoznia, mivel a személyes egészségügyi adatok feldolgozására kizárólag ez a tárca jogosult az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében. A formanyomtatványt az oktatási tárcának kell szétküldenie az iskoláknak, ahonnan a szülőkhöz kerülnek. A mobil oltóegységeket a válaszok alapján küldik majd ki az oktatási intézményekbe, fűzte hozzá Cîmpeanu.

A tanügyminiszterrel ellentétben Valeriu Gheorghiţă arról beszélt, hogy a szeptember 17-éig huszonhat megyéből beérkezett adatok alapján 2468 tanintézetben mobil oltócsapatok végzik majd a koronavírus elleni oltást, 201 tanintézetben saját oltóközpont létesítését javasolják, 1062 iskola tanulói pedig a tanintézet közelében levő oltóközpontnál kaphatják be az oltást. Hozzátette, jelenleg öt megyében – Kolozs, Dolj, Hunyad, Teleorman és Vâlcea – összesen 22 oltóközpont működik az iskolákban.

Szabadságot kaphatnak a szülők

A szülők ismét élhetnek a gyermekfelügyeleti szabadság lehetőségével, ha a koronavírus-járvány terjedése miatt bezárnak az iskolák – jelentette ki a kormányfő. Florin Cîţu rámutatott, a hatóságok továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a 2021–2022-es tanévben jelenléti oktatás legyen az iskolákban, ha azonban a járvány terjedése osztályok vagy egész tanintézetek bezárását indokolja, a szülők szabadságot vehetnek ki gyermekeik felügyeletére. Erre az időszakra – akárcsak tavaly – megkapják bérük 75 százalékát, az összeg azonban nem haladhatja meg a bruttó átlagbér 75 százalékát – magyarázta a kormányfő. „Az intézkedések jogi háttere megvan, tavaly már alkalmaztuk ezeket, és idén is élhetünk velük” – fogalmazott.