Eközben a járvány egyre agresszívebben terjed, újra éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről fognak dönteni azokon a településeken, ahol a koronavírus fertőzöttségi rátája lakosságarányosan 4 és 6 ezrelék közötti, Klaus Iohannis államfő pedig felvetette, kötelezővé kellene tenni a koronavírus elleni oltást a kulcsfontosságú ágazatok bizonyos szegmenseiben dolgozók számára. Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint az oltási kampányt koordináló országos bizottság az orvosok és szakértők tanácsára döntött a harmadik oltás bevezetéséről.

Erre bárki jelentkezhet, aki legalább hat hónapja kapta meg az oltás második adagját. Személyesen lehet kérni bármelyik oltóközpontnál, előzetes időpont-egyeztetéssel vagy akár anélkül is. Cseke Attila megerősítette, hogy van elegendő oltás, mindenki kaphat harmadik, emlékeztető adagot, amely azonban csak mRNS (hírvivő ribonukleinsav) alapú vakcina lehet, tehát azok is a Pfizer vagy a Moderna által gyártott oltóanyagból kapnak, akiket korábban a vírusvektor-alapú AstraZeneca-vakcinával oltottak be. Ugyanakkor a Johnson&Johnson oltóanyaggal védett személyek egyelőre nem kapnak emlékeztető oltást – mondta el a miniszter. Mivel az oltóanyagot később kezdték el használni Romániában, még nem telt el elegendő idő az emlékeztető oltás beadásához.

Utóbb az oltási kampányt koordináló országos bizottság közleményt adott ki, amely szerint az oltás harmadik adagjának beadását a veszélyeztetett csoportoknak (65 év fölöttieknek, krónikus betegeknek) és a fertőzésnek kitett személyeknek (egészségügyi dolgozók, pedagógusok) ajánlják. Emellett megkaphatják a harmadik dózist mindazok, akiknek legkevesebb hat hónapja adták be a második adagot, függetlenül attól, hogy átestek-e a fertőzésen.
 

Kárba veszett oltóanyag

Az emlékeztető oltás bevezetéséről Florin Cîțu is beszámolt tegnapi sajtótájékoztatóján, a miniszterelnöktől főleg arra akartak választ kapni az újságírók, hogy miért rendelt Románia csaknem kétszer annyi vakcinát, mint amennyit fel tudott használni, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) előző nap közölte: haszonszerzés gyanújával bűnvádi vizsgálatot indít ismeretlen tettes ellen a koronavírus elleni vakcinák jogosulatlan közbeszerzésének ügyében. Cîțu rámutatott, hogy az Európai Bizottság 4,4 milliárd vakcinát rendelt meg 2023-ig, ebből pedig Románia lakosságarányosan 4,3 százalékára jogosult. Az egymást váltó egészségügyi miniszterek eddig több mint 60 millió dózist rendeltek meg, ezek többségét még április előtt, vagyis abban az időszakban, amikor a vakcina iránti kereslet Romániában is meghaladta a rendelkezésre álló oltóanyag-mennyiséget.

A miniszterelnök elismerte: nem szerencsés, hogy a felhalmozott készlet jelentős részének lejárt a szavatossága, és a járvány negyedik hulláma által sújtott Románia arra kényszerült, hogy eladja vagy eladományozza a koronavírus elleni oltásokat, de szerinte ez még mindig jobb, mintha az emberek be akarnák olttatni magukat, és nem lenne elegendő vakcina.

Romániába eddig 18,5 millió adag oltóanyag érkezett, amiből eddig csaknem tízmillió dózist használtak fel 5,4 millió ember (a beoltható, 12 év feletti lakosság 31,8 százalékának) beoltására. Románia eddig több mint kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát adományozott, 2,2 millió adagot pedig eladott más országoknak. A Hotnews.ro hírportál a bukaresti egészségügyi minisztériumtól kapott tájékoztatás alapján azt írta: csaknem 750 ezer dózis AstraZeneca vakcina szavatossági ideje járt le anélkül, hogy az oltóanyagot hasznosították volna.
 

Igazolvány belföldön is

A szenátus plénuma tegnap szavazta meg azt a törvénytervezetet, amely Románia területére is bevezeti a zöld igazolvány használatát. Az Európai Bizottság javaslatára bevezetett uniós COVID-igazolvány célja, hogy a világjárvány idején megkönnyítse a polgárok unión belüli biztonságos szabad mozgását. A törvény szerint csak azok a személyek léphetnek be éttermekbe, kávézókba vagy vehetnek részt előadásokon, esküvőkön, akik oltással, 72 óránál nem régebbi PCR-teszttel vagy 48 óránál nem régebbi gyorsteszttel rendelkeznek, ugyanakkor azok is, akik átestek a fertőzöttségen. A COVID-igazolvány felmutatása nem vonatkozik a 6 évnél kisebb gyermekekre, digitális és papíralapú változatban díjmentesen elérhető mindenki számára. A különböző szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplők kötelesek beolvasni a QR-kódot az Európai Unió COVID-19-re vonatkozó digitális tanúsítványán a Check DCC mobilalkalmazáson.

A COVID-igazolvány bevezetéséről szóló kormányhatározatot azonban törvénytelennek tartja a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), a párt társelnöke, Claudiu Târziu szerint a kormány alkotmányellenes határozatot fogadott el, és felkérte a polgárokat, hogy támadják meg a bíróságon a jogszabályt. Az AUR másik társelnöke, George Simion ugyanakkor úgy véli, hogy az „úgynevezett” digitális COVID-igazolvány bevezetése egészségügyi alapú szegregációt eredményez, amit a párt elfogadhatatlannak tart. Szerinte nem szabad az igazolvány birtoklásához kötni a mozgásszabadság jogának gyakorlását, a dokumentum kibocsátásának pedig nem szabad diszkriminációhoz vezetnie.
 

Ismét korlátozások

Szatmár, Temes és Ilfov megye után Bukarest is vörös besorolásba került járványügyi szempontból, miután a fővárosban tegnap meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben azonosított koronavírus-fertőzések száma. Az újonnan diagnosztizált fertőzések száma kedden és tegnap is meghaladta az ezret Bukarestben, ami azt jelenti, hogy – ha a fertőzések üteme nem csökken – két héten belül a hat ezreléket is túllépi a fertőzési ráta a fővárosban, be kell zárni az iskolákat, és akár vesztegzárat is elrendelhet a helyi járványügyi törzs.

Temesváron, ahol a fertőzési ráta a lakosság 4,5 ezrelékére emelkedett, hétvégi éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről döntött tegnap a járványügyi operatív törzs. Ennek értelmében pénteken, szombaton és vasárnap 20 óra után csak indokolt esetben és erre vonatkozó igazolással szabad az utcákon közlekedni, az üzleteknek pedig legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk.

Országos szinten is rohamosan emelkedik a járványgörbe: tegnap meghaladta a hétezret az egy nap alatt újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, ami több mint kétszerese az utóbbi két hét átlagának. A kedd délelőtt – szerda délelőtti időszakban 130 koronavírusos beteg vesztette életét, ami csaknem duplája a kétheti mozgóátlagnak. Ezer fölé emelkedett a COVID-kórházak intenzív terápiás osztályain ápolt súlyos betegek száma, a hatóságok most kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegeknek elkülönített helyek számát az intenzív terápián.
 

Kötelező legyen az oltás?

Kötelezővé kell tenni a koronavírus elleni oltást a kulcsfontosságú ágazatok bizonyos szegmenseiben dolgozók számára, tekintettel arra, hogy rendkívül gyorsan terjed a járvány – véli Klaus Iohannis államfő, aki az egészségügyi alkalmazottakat említette példaként. A járvány terjedését fékezni hivatott korlátozó intézkedések kapcsán Iohannis azt mondta, különbséget fognak tenni a beoltott és oltatlan személyek között. Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta, a védettségi igazolvány jelenti a megoldást arra, hogy minél kevesebb korlátozást vezessenek be.

Az oltás esetleges kötelezővé tételéről az államfőtől eltérő véleményt fogalmazott meg Florin Cîţu: a miniszterelnök szerint mindenekelőtt a szakemberekkel kell erről egyeztetni, egy ilyen javaslatnak tőlük kellene jönnie, nem a politikusoktól. Cîţu továbbra is kiáll amellett, hogy az oltást megtagadó egészségügyi dolgozókat saját költségükön teszteljék. „Engedjék meg, hogy az oltás kötelezővé tételéről szóló vitát a szakértőkkel folytassam le. Ha a következtetés az lesz, hogy ez a legjobb megoldás, én egyetértek” – válaszolta a kormányfő újságíróknak.